Bővebb ismertető
ELŐSZÓ
Mindig is személyes kötődésem volt a vízhez, vízpartokhoz, szívesen nézem ahogy a partot mossa, ahogy bugyborékol, esik - vagy réved el tekintetem a tócsák tükrében. A víz, mint építészeti elem szinte az első tervezési feladatomnak már o része volt, amikor egy forrásfoglaló tervezését választottam. Akkor még semmit sem tudtam ezen építészeti anyag minőségéről, hasznáról, építészeti lehetőségeiről. Be kell lássam a víz megfoghatatlansága, tervezhetetlensége ma is megdöbbent, viszont építészeti izgalma is pont ebben a változatosságában rejlik. Később 0 diplomatervem helyszíneként két patak közét választottam Kőszegen; gondolva, hogy a két-víz-közöttiség izgalmas helyzetet teremt majd az épület telepítéséhez. Számos beépítési vázlat, helyszínrajzi konfiguráció után sem éreztem jónak a tervet, valami hiányzott. így indultam el a patak vonalán Északnak és Délnek - folyásnak fel és le, és kezdtem el vizsgálni a patakot és a várost, mint egy nagy egészet. Végre megleltem a hiányzó láncszemet, meg tudtam határozni az épület helyét, a karakterét, de közben elkészült egy városépítészeti terv is, melyet diplomadíj követett. Ez a terv később önálló életre kelt: Kőszeg városa pályázott a terv részletes kidolgozására, így részt vehettem a Gyöngyös patak revitalizációs terveinek engedélyezési szintű kidolgozásában. Forráshiány miatt a megépítésre nem került sor, bár a város fejlesztési terveiben azóta is szerepel. A kidolgozott terv elnyerte a Városépítészet Tájépítészet Vándorkiállítás megosztott első díját, és számos helyen idézik - hivatkozzak. Ezt a patakos munkát egy másik - kidolgozottságában kisebb lélegzetvételű léptékében nagyobb munka - követte. A Répce menti zöld út projekt elemeit dolgoztuk ki - ez a terv csak pályázati szintig jutott, melyet a 8 kis falu meg is nyert, de néhány kisebb falu visszalépett a pályázat megnyerése után önerő-hiányra hivatkozva. Ezután még egy pályázati tervben „Bztergom Lépcsős Híd" kerültem kapcsolatba vízparti témával a Kisdunánál, amelyet megvétellel díjaztak. Idén májusban megkerestek a Kőszegi referencia alapján egy Kőszeghez hasonló léptékű ZöldZALApart megvalósíthatósági tanulmánytervének kidolgozásával Zalaegerszegre. Ez a négy munka mind patakkal, pafakparftal foglalkozik, minden esetben más helyzetek adódnak, a lényeg mégis mindegyiknél hasonló. Ebből a négy tervből a kettő nagyobb horderejűt vetem össze - a kőszegi és a zalaegerszegi terveket