Példatár a sugárhelyzet gyakorlati értékeléséhez [antikvár]

I. FEJEZET FÖLDI ATOMROBBANÁSOK SUGÁRSZENNYEZETTSÉGÉNEK JELLEMZŐI ÉS MÉRETEI 1. Szennyezett zónák jellemzése 1. Jellemezzük a mérsékelten szennyezett („A") zónát. (Részletesen: mi jellemzi az „A" zóna határait, közepes sugárszintek a robbanás után 1 és 10 óra múlva, a lehetséges veszteségek, mivel lehet biztosítani az alakulatok és a lakosság védelmét, milyen színnel jelöljük az „A" zóna határait). 2. Jellemezzük az erősen szennyezett (,,B") zónát. (Részletesen: mi jellemzi a ,,B" zóna határait, közepes sugárszintek a robbanás után 1 és 10 óra múlva, mivel lehet biztosítani az alakulatok és a lakosság védelmét, milyen színnel jelöljük a „B" zóna határait). 3. Jellemezzük a veszélyesen szennyezett (,,C") zónát. (Részletesen: mi jellemzi a „C" zóna határait, közepes sugárszintek a robbanás után 1 és 10 óra múlva, a lehetséges veszteségek, mivel lehet biztosítani az alakulatok és a lakosság védelmét, milyen színnel jelöljük a ,,C" zóna határait). 2. Feladatok a közepes szél és a robbanás hatóerejének megállapításához Példa. ,,N" városra 2000 kt hatóerejű ellenséges atomcsapás várható. Milyen magassági széladatokra van szüksége a polgári védelmi törzsnek? Megoldás: (kézikönyv szerint) Az 1. táblázat szerint keressük ki a 2000 kt-ás hatóerejű atomrobbanás felhőjének maximális felemelkedési magasságát. Ez egyenlő 22 km-rel. Következésképp a polgári védelmi törzsnek 0—24 km magasságig kell rendelkeznie közepes széladatokkal. 4. ,,]Sr" megye területére 500 kt és 1000 kt hatóerejű atomrobbanás várható. Milyen rétegekben szükséges ismerni a megyei PV törzsnek a közepes széladatokat? 5. A felderítőktől a következő adatok érkeztek be a megye székhelyén végrehajtott földi atomrobbanásról: a felhő maximális magassága