Porártalom a bányászatban [antikvár]

A bányaipari munkafolyamatok némelyikének célja, másikának nem kívánt, de elkerülhetetlen velejárója a szén, az érc vagy a kőzet aprítása. E szerkezeti megbontást porképződés kíséri. A munkahelyeket szellőztető légáram sodró hatására a porrészecskék a foglalkoztatottak légzés-zónájába kerülhetnek. A hosszabb időtartamú porexpozíció, 111. porbelélegzés portüdő-megbetegedést, pneumokoniózist idézhet elő. Ha a belélegzett por szabad kovasavat is tartalmaz, a pneumokoniózis legsúlyosabb válfaja, a szilikózis jöhet létre. A szilikózis gyógyíthatatlan foglalkozási ártalom. A szilikózisveszélyes bányaipari üzemekben ez a betegség a legsúlyosabb egészségügyi probléma. Bányaiparunk mintegy 80 000 pornak kitett dolgozója közül 22 000-nek az egészségét szilikogén por veszélyezteti. A fibrotikus tüdőváltozás - az egyén tragédiáján túlmenően - a munkaképesség-csökkenés, az idő előtti rokkantsági nyugdíjazás következményével jár; így a szilikózis szociális problémákat idéz elő, a népgazdaságot terheli, és fokozza a munkaerő-gazdálkodás problémáit. A porártalom, ezen belül a szilikózisveszély műszaki és szervezési intézkedésekkel mérsékelhető, ill. elhárítható. A porveszély mérséklésére, ill. elhárítására a foglalkoztatottak porexpozíciója .csökkentésének arányában nyílnak kilátások. E könyv - a bányaipar vonatkozásában - a portüdő-megbetegedési veszély kialakulását, ennek műszeres vizsgálati módszereit és elhárításának lehetőségeit tárgyalja. E témakörben - szintén a Műszaki Könyvkiadó gondozásában - „Szilikózis a bányászatban" címmel 1967. évben jelent meg szakkönyv. A jelenlegi a korábbi kiadvány anyagát kibővítve, korszerűsítve és szakmailag magasabb színvonalon tárgyalja. A könyv segíteni kívánja azokat a felelősségteljes törekvéseket, amelyek a bányaiparban a porártalom, ill. a szilikózisveszély felszámolását célozzák.