A független magyar postaigazgatás és a tábori postaszolgálat története 1848-1849 [antikvár]

Bevezető Az első postaszolgálat történetével foglalkozó munkák a postaszervezet rendszerével, a kezelési ágazatokkal, a küldeményekkel kapcsolatos, valamint a postaszemélyzetre és az ügyfelekre vonatkozó kezelési szabályzatokat, utasításokat foglalták össze. Ezek között egyik legjelentősebb Guzman Dénes „MAGYAR POSTA ZSEBKÖNYV" című munkája (Pest, Emich Gusztáv, Magy. Akad. könyvnyomdász, 1862). E munka az osztrák posta magyarországi történeti időszakának postaszervezetét és a kezelési ágazatokat, valamint az arra vonatkozó utasításokat gyűjtötte össze. A napjainkig megjelent postatörténeti feldolgozások szerzői más-más szempontok alapján közelítik meg a témát, a legkorábbi történeti összefoglaló Hüberth Károly: „A POSTAINTÉZET MAGYARORSZÁGON" című tanulmánya (Kőszeg, 1886) alapmű, a további tanulmányok forrásanyaga. Munkás László az ezredéves forduló alkalmával írt, „A KIRÁLYI MAGYAR POSTA TÖRTÉNETE, 1528-1711" című munkája (1911., Az országos Iparegyesület kiadásában) egy adott korszakot dolgoz fel, a szerző a művet Szalay Péter posta-, távírda- és távbeszélő elnökigazgatónak ajánlotta. Dr. Hennyey Vilmos „A MAGYAR POSTA TÖRTÉNETE" című postatörténeti műve (Wordianer és fia, 1926) Hüberth Károly könyvére épült, de azt kiegészítette további levéltári kutatások és a postaszolgálata során szerzett adatok feldolgozásával. 1918-ig foglalja össze a Magyar királyi Posta történetét. Hencz Lajos a „MAGYAR POSTA TÖRTÉNETE ÉS ÉRDEMES MUNKÁSAI" című könyvében (Budapest, 1937, Mer-kantin Nyomda) ugyancsak Hüberth munkáját használta forrásanyagnak, ugyanakkor munkáját bővítette a korszak postaszervezete neves egyéniségeinek adataival, képeivel. A könyvek megjelenésekor valószínűleg csak csekély kutatható anyag volt, főleg Klauzál Gábor osztályának dokumentumai. A közölt adatok alapján ezeket ismerhette Hüberth Károly is. A postatörténeti vonatkozásban jelentős korszakról, az 1848-1849-es történeti időszakról szóló fejezetet csak egy-két oldal erejéig vették át a művét forrásanyagként használó szerzők, aminek oka a történeti munkák kiadási időpontja, a kor szellemisége lehetett. A tanulmányom megírásakor forrásanyagként használt postatörténeti munkák mellett, ha nem is teljességgel, szólnom kell további jelentős tanulmányokról, így: Hüberth Károly: Postakezelés, szállítás (1904); Hencz Lajos: Magyar posta távíró- és távbeszélő-történet (1931); Alois Dessary: Österreich Postverwaltung mit benützung ámtlicher Quellen (1848); Benczedy Sigmond: Magyarország és Erdély Nagy-fejedelemség Postaintézete (1840).