Postaföldrajz és szállító szolgálat [antikvár]

ELSÖ RÉSZI. ÁLTALÁNOS FÖLDRAJZI ISMERETEK1. A Föld mint égitestNaprendszerünk középpontjában a Nap van. A Nap körül keringenek a bolygók. Kilenc bolygót ismerünk, ezök: Merkúr, Venus, Föld, Mars, Jupiter, Saturnus, Uránus, Neptunus és Plútó.A Föld és a Nap közötti távolság 150 millió km.Egyes bolygóknak miellékbolygói is vannak. így pl. a Földnek is van, s ez a Hold, amelyik a Földtől 385 ezer km-re van.A Föld olyan gömb alakú égitest, amely a sarkok táján kissé belapult. Ez az égitest a világűrben mozog, mégpedig kereken 24 óra alatt egyszer megfordul a saját tengelye körül, egy év (365V4 nap) alatt pedig ellipszis alakú pályán megkerüli a Napot.Átmérője 12 752 km, felülete pedig kb. 510 millió km^2. A fokhálózatA Föld egy elméleti tengely körül forog. Az a két pont, ahol a földgömböt ez a tengely metszi, a két sarkpont, mégpedig felül az Északi-, lent pedig a Déli-sarkpont.A könnyebb tájékozódás végett, a Földet olyan elméleti körökkel hálózták be, ,amelyek egyrészt merőlegesek a Föld tengelyére, másrészt a két sarkon mennek át. A Föld tengelyére merőleges körök a szélességi, vagy párhuzamos körök. Közülük legnagyobb az Egyenlítő (hossza 40 070 km), amely a két sarktól egyenlő távolságra fekszik és a Földet két egyenlő félre osztja. Ez a 0° szélességi kör. Innen északra és délre a két sarkig haladva fokonként 9090, összesen 180 párhuzamos kört rajzolhatunk a földgömbre.A földgömbön és a térképeken azonban általában csak minden tizediket szokták feltüntetni. A szélességi körök az Egyen-