Repülés-ejtőernyőzés 1979-1980. [antikvár]

Részlet: Rónai Rudolf a Magyar Repülő Szövetség elnöke Bizakodva tekinthetünk a jövőbe Az elmúlt esztendő bővelkedett ünnepi évfordulókban és megemlékezésekben. 1978-ban ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját a Magyar Honvédelmi Szövetség is. A lap olvasói elítt közismert, hogy az MHSZ tő feladata pártunk honvédelmi politikájának megfelelően a lakosság - ezen belül az ifjúság — harafies nevelése és felkészítése a haza fegyveres szolgálatára, vé-delitiére. Az MHSZ alapfeladatán túlmenően felügyeli és irányltja az úgynevezett honvédelmi sportokat, biztosítja az ifjúság számára az ezen sportokhoz szükséges anyagi és technikai teltételeket, így a sportrepülés és ejtőernyőzés számára is. A sportrepülésben és ejtőernyőzésben foglalkoztatott fiatalok számára szükséges modern technikai eszközök beszerzése, majd további folyamatos üzemeltetése nem kis feladatot ró a szövetség vezetésére és a társadalmi aktivisták széles táborára. Az egységes magyar sport rendszerének megfelelően a sportrepülés és ejtőernyőzés elvi irányítását a Honvédelmi Sportok Bizottságának keretében a Magyar Repülő Szövetség elnöksége látja el. A jubileumi évforduló jegyében megválasztott Magyar Repülő Szövetség elnöksége is gyakorlatilag 1978-ban kezdte meg tevékenységét. Megújuló, és örvendetes vonása az egész magyar repülés fejlődésének, hogy a Magyar Repülő Szövetség elnökségének összefogásában az előző időszak gazdag tapasztalatai alapján mindjobban jellemzővé vált a feladatoknak közös erővel történő megoldása, az egyre szélesebb együttműködés minden repülőgépes szerv között. Különösen jelentős ez a szélesebb alapokon nyugvó együttműködés akkor, ha figyelembe vesszük, ihogy a honvédelem ügye össztársadalmi ügy és ilyen formában a feladatok közös megoldása és a szélesebb alapokon kibontakozott együttműködés közvetve honvédelmi érdeket is szolgál. Ezen túlmenően fontos népgazdasági érdekek Is fűződnek a párt, állami és gazdasági szervek erkölcsi és anyagi támogatásával rendelkező sportrepülés szélesebb bázisának megteremtéséhez. A polgári repülésben bekövetkezett általános és dinamikus fejlődés természetes következménye, hogy a repUlő-gépvezetők utánpótlásának a tömegbázisát lényegesen szélesíteni kell. Ma már Wjeaen nyilvánvaló, hogy ezt a közvetve honvédelmi, közvetlenül népgazdasági érdekeket is szolgáló tevékenységet a dinamikusabb fejlesztése nélkül el sem lehet képzelni. Ezen be-? repüléshez elhivatottságot érző íla-talokban el kell mélyíteni a hlvatáasze-re et a pályára irányítás rendkívül k«-^ S',"'® 'e'aíatát és döntő módon hoz-i! ,,i J®™'"! emberi magatartásuknak és világnézetüknek formálásához. Ezen átfogó és közös célokat szolgálja, sok más egyéb tevékenység mellett, a különböző hazai és nemzetközi vitorlázórepülő, műrepülő versenyek alapos előkészítése és lebonyolítása is. Az 1978-as év a világbajnokságok évének volt tekinthető, hiszen mindhárom sportágban, a vitorlázórepülésben, motoros mű-repülésben és ejtőernyőzésben világbajnokságok kerültek lebonyolításra. A világbajnokságok sorából kiemelkedik a XIV. Ejtőernyős Világbajnokságon történt eredményes szereplés. A IX. Műrepülő Világbajnokág megrendezésére Csehsztovákiában került sor. A világbajnokságon elért eredmények értékelésével és méltatásával a lap korábbi számaiban már foglalkozott, és azok ttapaszta-latai ma Is eleven vitatémák köreinkben. Sajnos a franciaországi Chateauroux-ban rendezett vitorlázórepülő világbajnokság eredményeiről csak a sajtó hasábjairól értesülhettünk. A már Ismert politikai okok miatt a szocialista országok, sőt néhány kaptalísta ország is bojkottálta a világbajnokságot. Annál inkább Is sajnálatos számos ország vltor-lázórepülőinek távolmaradása a világbajnokságról, mert így az nem lehetett a világ legjobbjainak versenye. Talán a magyar vitorlázórepüfés egyik kiemelkedő sikerének könyvelhettük volna el a világbajnokságon történő szereplést, ha a Nemzetközi Repülő Szövetség ezekben a kérdésekben az ENSZ állásfoglalásához tartja magát és lehetővé tette volna részvételünket. Nem lenne teljes a világbaj noságok-ról szóló beszámoló, ha Qem kerülne megemlítésre a Szovjetunióban, VI-tyebszkben megrendezett helikopter világbajnokság. Hazánkban annak ellenére, hogy a helikopter ma már nem Jelent technikai újdonságot, ezen szakágban történő versenyszerű repülés néhány korábbi kezdeti lépésen nem Jutott túl, Jelenleg sem a versenyrendszer, sem a különböző szabályzatok még nem állanak rendelkezésre és hasznos kezdeti lépésnek tekinthető a szinte órák alatt összeverbuvált magyar helikopter csapat szereplése Vltyebszkben. A világbajnokságon a magyar szereplés szovjet sportbarátaink meghívására történt és hálásak vagyunk azért, hogy hasznos tapasztalatokat szerezhettünk a világbajnokságon. A helikopter sport kialakításának kérdéseire is ráirányította a repülő közvélemény figyelmét. A világbajnokságokon kívül a sportrepülés és ejtőernyőzés fejlesztésében, a világbajnokságokra történő felkészülésben nagy szerepet játszanak a szocialista országok úgynevezett felkészítő versenyel. Ezek a versenyek az előbbieken kívül alkalmasak arra is, hogy a szocialista országok képviselői a sportágat Illetően alaposabban megismerjék egymás tevékenységét és tapasztalataikat kicseréljék. 1978-ban, a világbajnokságokat megelőző Időszakban, mindhárom sportágban sorrakerültek a szocialista országok felkészítő versenyel: a vitorlázórepülő verseny a bulgáriai Sumen-ben, a motoros műrepülő verseny Lengyel NK Radom nevű városában, az ejtőernyősök seregszemléje hazánkban, Miskolcon került megrendezésre. Vltorlázórepülőink és ejtőernyőseink versenyeztek Finnországban, Csehszlovákiában, Homániában, Lengyelországban, Ausztriában, Sikeres ejtőernyős bemutatót tartottak legjobb ejtőernyőseink az MHSZ testvérszerveaete, a GST által szervezett légiparádén Halléban. A hazai versenyek lebonyolítása, szín- ; vonalas megrendezése, szintén nem kis > feladatot jelentett az 1978-as esztendőben. A fejlődét jegyei nem is annyira az í egyes kimagasló eredmények elérésében mutiatkoztak meg. inkább a versenyzők általános szakmai fejlődése, a technikai eszközök számottevő bővülése volt a jellemző. Egyre több fiatal versenyző lép tel „lrónlkövetelő"-ként, ami azt bizonyítja, hogy a repülő és ejtőernyős klubokban tervszerű nevelőmunka folyik. Hazai versenyeink közül az utóbbi évtized legsikeresebb vitorlázórepülő versenye volt a Szegeden megrendezett Nemzeti Bajnokság. Hasonló eredményességgel zárult az Öcsényben megrendezett VI. Gemenci Vitorlázórepülő Verseny. Mindkettő tapasztalt, áldozatkész, fáradhatatlanul lelkes gárda hosszú esztendőkön, sokuknál több évtizeden át végzett munkájának «z eredményét tükrözi. Sajnos, hogy az elért eredményekkel párhuzamosan nem fejlődött kellőképpen a repülés és ejtőernyőzés biztonsá-ja. Sok versenyző, vitorlázórepülő és ejtőernyős az eredmények elérése érdekében felesleges kockázatot vállal, amely-lyel saját testi épségét és a nagyértékű technikai eszközök állapotát veszélyezteti. A különböző rendkívüli események és balesetek mérhetetlen károkat okoznak a repülés és ejtőernyőzés előbbre-vltelében, indokolt negatív tendenciákat váltanak kl az étdeklődó fiatalokban és az érettük aggódó szülőkben is. A tnár hagyományosnak tekinthető repülősportágak mellett új repülősportágak is Jelentkeztek. Az új sportágak Jelentkezése is bizonyítja, hogy ma az űrrepülés korszakában Is él a vágy a fiatalabb és Idősebb generációkban egyaránt, hogy részesei legyenek a levegő meghódításának, ak&r a saját maguk által készített repülőeszközökkel Is. A sárkányrepülés és ai egyre népszerűbb léggömbrepUlé* hivel Is Joggal Igénylik, hogy szervezett formában és a lehetőségeik erőteljesebb biztosításával teljesjogú tagjalví váljanitk a magyar sportrepülés egészének. Reméljük, hogy az 1979-es esztendőben ez a várakozás Ic be fog teljesülni. Nagy sikerrel zárult a FAI Európa Túra magyaromzágl szakaszának lebonyolítása. A résztvevők csak felső fiakon (Folytatás ai 5. oldalon)