Rezervoármechanika I. [antikvár]

Elevezetés Az olajtermelés kezdeti évtizedeiben a maganallzis tudománya a mai formájában ismeretlen volt. A kor olajmérnöke munkáját már akkor is igen sikeresnek tekintette, ha fúrás közben olajnyomra bukkant, A nagy olajtermelő államok szakemberei viszonylag korán felismerték, hogy a kőolajlelőhelyek földtani készleteinek csak töredékét termelik ki. Ennek a felismerésnek sürgető hatása indukálta a kőzetminták vételét, azok laboratóriumi vizsgálatának a megkezdését. Első lépés a mintavevő szerszám elkészítése volt. A magfúró egyik legkorábbi ismert formáját már 1844-ben alkalmazták Németországban. A rotari rendszerű gyémántfúrófejes magfúrást 1861-ben vezették be, egy olyan gyémánt fúrófej alkalmazásával, melyre 1863-ban amerikai szabadalmat adtak ki. A kezdeti vizsgálatok a kimosott omladék és kútból kiszivattyúzott homokra terjedtek ki, mely vizsgálatok elsősorban geológiai összefüggések feltárását célozták. A fúrási törmelékekből nyerhető információk megbízhatatlanságát és a nagy kőzetminták vételének szülcségességét már 1875-ben felismerték. Az akkori idők magelemzése míívészetnek számított, illatok, ízek és kőzetminták érzéisszervi vizsgálata adta a kvantitatív eredményeket. Egyszerűsége és mitikus volta ellenére ezek a módszerek a litológíai jellemzők megfigyelésével igen értékes információkat szolgáltattak az akkori idők szakembereinek. Napjainkban már számos vizsgálati módszer áll a rendelkezésünkre a kutatástól a művelés-tervezésig, mégis a kőzetminta-elemzés - mely egyes vonatkozásaiban tudománnyá fejlődött - még mindig alapvető eszköz marad ahhoz, hogy a feltárt rétegekkel kapcsolatban közvetlen és megbízható információkra tegyünk szert. Ezek az ínformációk a kutatófúrásoktól a készletbecslésen keresztül a másod- és harmadlagos művelési módszerek eredményes alkalmazásáig, értékeléséig hasznosan segítik az olajmérnök munkáját. Növekvő mértékben ismerjük fel azt a tényt, hogy a korszerű kismintás kiszorítási kísérletek mellett a számitógépes szimuláció sem nélkülözheti a megbízható kőzetfizikai paramétereket. E megbízható paraméterek nélkül nincs jó művelés-tervezés, és megbízhatatlan a teljesítmény-előrejelzés.