Rezervoármechanikai számítások [antikvár]

1. A SZIVÁRGÁS ELMÉLET ELEMEI 1.1 Porozitás. áttörtség , Kitermelésre alkalmas memiyiségü olaj és földgáz csakis olyan kőzetben halmozódhat fel, mely megfelelő likacstérfogattal rendelkezik. Kisebb-nagyobb likacsok minden kőzetben ismeretesek, még a kristályos kőzetekben is. A kőzetek likacsosságát rendszerint a likacsok térfogatának a kőzet össztérfogatához való viszonyával szokták kifejezni. Ezt a viszonyt nevezzük porozitásnak. A porozitást vagy egy hányados, vagy pedig egy százalékszám alakjában szokás megadni. Az első esetben V a második esetbenj 0 = / (1.1) V V 100 A kőzetek a porozitás szempontjából igen különbözőek. A legtekintélyesebb a likacstérfogat az üledékes kőzetek esetében, elsősorban a homokoknál, homokköveknél és mészköveknél. A porózus közegben lévő részecskék szabál}i;alan alakja és különféle méretei következtében a póruscsatomák keresztmetszete hirtelen és rendszertelenül változik a térben és a póruscsatornák szeszélyes alakot öltenek, ez a körülmény gyakorlatilag lehetetlenné teszi az ilyen közegben mozgó viszkózus folyadék áramlási egyenletének pontos megoldását. Ezért a szivárgás hidrodinamikai tanulmányozása során a porózus közeg leegyszerűsített mintáival dolgoznak. Ilyen leegyszerűsített modellek a tökéletes és képzelt (fiktiv) kőzetek. A fiktiv kőzeteknél az átbocsátó szelvény és a rombusz teljes területe közötti arányt áttörtségnek nevezzük (felületi porozitás) és jelöljük n betűvel; A »-f Az áttörtség a rétegnek azt a keresztmetszetét határozza meg, amelyen keresztül a szivárgás végbemegy. - 3 -