Szabadon szállva [antikvár]

Előszó A repülés szabadságát számomra legkifejezőbben Steff Tibor fogalmazta meg „Játék az éggel" című könyvében: "Ha menekülni akarok a szomorúság elől, vitorlázógép szárnyain emelkedem a magasba, és a jóságos levegőtengerben meg is találom azt az országot, vagy inkább világot, vagy nem is tudom, minek nevezzem azt az életet, - azt az egyetlen, emberhez méltó életet, amelyben szabad lehetek." Ha a szabadság jelképe a repülés, annak mai valódi megvalósítója a repülőtérhez, a motorhoz, a kabinhoz és a különösebb engedélyekhez nem kötődő siklóernyőzés. Aki még testvéreinél a vitorlázó repülésnél és a sárkányrepülésnél is egyszerűbb, ember közelibb megoldását adja a szabad repülésnek. A siklóernyőzés a repülés korának első valódi kísérlete arra, hogy a szabadságnak ebbe a harmadik dimenziós világába különleges tehetség, vagy képességek nélkül is belépőt válthasson az Ember. Az ember, aki lábra állt, és most az evolúció csúcsán lábról száll fel és lábra is érkezik siklóemyővel a hátán. Hiszen a siklóemyös a levegő kerékpárosa, gépkocsija csomagtartójából előveszi zsákját, és 10 perc múlva startra kész. Repülését nem kell, hogy kiszolgálja személyzet, felszerelését nem ellenőrzi le a karbantartó stáb, minden repüléshez kötődő dolgáért maga felel, repülése mindegyik elemét jobban ismerve, mint a hivatásos pilóták a kerozinfaló utasgépeken. Én, e könyv egyik szerzője a repüléssel sárkányosként ismerkedtem meg, még annak hazai hőskorában. Nyomon követhettem ennek a repülésfajtának hazai születését, azután, mint minden legkisebb gyerek, a repülők legifjabbikának méltatlan kezelését, de azt is amikor a világ élvonalába került a magyar siklóernyőzés világcsúcsokkal, világnagyságokkal. Abban a szerencsében lehetett részem, hogy a sportág hazai szakmai és szervezeti vezetője lehettem. A könyv megírásakor a sors különös ajándékaként az egyik siklóemyös magyar válogatott tagjaként aktív siklóemyös versenyző is vagyok. Szakmai tudásomat, tapasztalataimat és élményeimet igyekeztem ebben a könyvben együtt megírni abban a reményben, hogy végre használható tananyag és olvasnivaló kerüljön a siklóemyös tanoncok kezébe. Ennek érdekében megszámlálhatatlan mennyiségű előadást tartottam az általam megírt témakörökben, amelyek szinte mindegyke letölthető több internetes oldalról. A leírt és „kézzel fogható" információt azonban még a huszonegyedik századot meghatározó internet korában is lényegesnek tartom. Hiszen ehhez nem kell hálózat, vagy tápegység, a tanuláshoz még ma is a könyv a leghatékonyabb eszköz. Végül őszintén remélem, írásunk azok számára is érdekfeszítő lesz, akik még nem hiszik el, amit előszavamban leírtam.