Szénhidrogén-ipari gyakorlatok [antikvár]

Részlet: BENZIN KATALITIKUS AROMATIZÁLÁSA Az aromatizálás körülményei A katalitikus reformálás (aromatizálás) során végbemenő folyamatokat és azok fontosabb jellemzőit az 1. táblázat foglalja össze. A katalitikus reformálás legfontosabb eredménye az, hogy a benzinben lévő naftén, paraffin és olefin vegyületek rovására az aromás vegyületek mennyisége megnő. Az 1. táblázat "hőfokemelés és a nyomásemelés" hatása oszlopában feltüntetett nyilak azt mutatják, hogy a változtatás az ugyanazon sorban felírt egyensúlyi reakcióegyenlet melyik irányának kedvez. Legfontosabbak az 1-5 sorokban felsorolt folyamatok. A heteroatomok reakciói - ezek kis mennyisége miatt - kisebb jelentőségűek, a hidrokrakkolás pedig az aromástermelés szempontjából általában kedvezőtlen. A felsorolt folyamatok közül a leggyorsabban a dehidrogénezés megy végbe, kisebb az izomerizálás, majd a hidrokrakkolás reakció sebessége, végül leglassúbb folyamat a dehidrociklizálás. Ebből következik, hogy az aromatizálás céljára legkedvezőbbek a sok naftén vegyületet tartalmazó nyersanyagok (az u.n. naftón-bázisú ásványolajak benzinfrakciója.) Megfelelő körülmények között a nafténvegyületek gyakorlatilag teljes mennyiségükben átalakíthatók aromásokká. Az aromásképződés mértékére vonatkozóan a kinetikai faktorokon kívül a termodinaikai egyensúlyi viszonyok mérvadók. Az 1. ábrán (1. 4,o) a metil-ciklopentán-ciklohexán-benzol-hidrogén rendszer egyensúlyi görbéi láthatók a hőmérséklet függvényében - 3 -