Szilárdságtan I-II. [antikvár]

BEVEZETÉS Az erő fogalma és ábrázolása Minden test tehetetlen. Ez annyit jelent, hogy valami si^-séges ahhoz, hogy a test mozgásállapotát megváltoztassa A test mozgá/sáUapotát minden esetben valamely erő vagy esetleg több erő változtatja meg. Erő szükséges ahhoz, hogy egy nyugalomban levő test mozgásnak induljon; erő kell ahhoz, hogy egy mozgó . test sebességét vagy mozgásirányát megváltoztassa. Az erőt nem tudjuk érzékehii, de hatásából felismerhetjük. ' A zsinórral húzott tárgyat erő indítja meg, amelynek nagyságát meg tudjuk mérni, ha a zsinór végére egy rúgós mérleget kötünk, és a rúgós mérlegnél fogva húzzuk a tárgyat. Az erő nagyságát tehát kilogrammal vagy v(üamely súlyegységgél mérjük. Az egyenesre feszített zsinór az erő irányát mutatja. Az erő irányvonalán kétféle értelemben működhet, amelyek közül az egyik előzetes megállapodással pozitív, az ezízél ellenkező pedig negatív értelmű. . . Végül pedig azt a pontot, amelyen a testre ható erŐ működik, az erő 'támadáspontjánah nevezzük. így az előbbiek szerint az érőt ae alábbi jellemző tulajdonságok határozzák meg : 1. nagysága, •' 2. iránya, S. értelme, . . -4 támadáspontja. . Az első három tulajdonság együttese az erő velctora. Az erő •vektorával végezzük szerkesztéseinket. Az erő nagyságát a gyakorlatban használatos súlyegységekkel mérjük. A nálunk használatos súly egységek a kilogramm és a tonna-. Tehát a szerkezetek saját súlyát és terhelését mint a szerkezetekre Jiató érőket kg-ban vagy t-ban fejezzük ki. l. Az erő nagyságát rajzban egy egyenes vonalhosszaL ábrár Koljuk, bizonyos erőlépték szerint. Az erőléptéket tetszés szerint