Tananyag a bútoriparban foglalkoztatott kárpitos szakmunkások továbbképző tanfolyamához [antikvár]

BEVEZETES A hagyományos kárpitosipar fogalma magában foglalja a különböző rendeltetésű termek, helyiségek szinte valamennyi inmobil és mobil berendezési tárgyainak - korpuszbutorok kivételével - előállításával, felszerelésével foglalkozó ipart. így a falburkolást, tapétázást, szőnyegezést, kárpitozott ülő- és fekvőbutorok, valamint a paplanok készítését, függönyözést, diszi-tést stb. A gyáripar létrejöttével ma már a kárpitos-ipart szűkebb értelemben használjuk: a kárpitozott ülő- és fekvőbutor gyártásával (vagy méginkább összeszerelésével) foglalkozó ipart értjük alatta. Ennek megfelelően az ülő- és fekvőbutorok készítéséhez általában használt anyagokkal, szerkezeti elemekkel, ezek termeléséhez,illetve összeállításához használt termelőeszközökkel, gépekkel, feldolgozó technológiákkal és módszerekkel foglalkozunk. A továbbképző tanfolyamon szakmai alapismeretekkel számoltunk, alapfogalmakkal csak szükségszerűen és érintőlegesen foglalkoztunk. Teljes, átfogó szakmai ismeretanyagot nem közlünk, csak utalunk rá; az anyagismeretben szerkezeti ismeretekben, géptanban, gyártástechnológiában egyes uj ismeretekkel hangsúlyozottan, kiemelten foglalkozunk korszerűségük miatt és elterjedésük érdekében.