A munkavédelem elmélete [antikvár]

BEVEZETŐ A munkavédelem elmélete tárgykörben, magyar szerzőktől először 1962-ben, legutóbb pedig 1971-ben jelent meg jegyzet, illetve tankönyv. Az azóta eltelt esztendők során társadalmi életünk egésze, jelentős fejlődésen ment át. Leraktuk a szocializmus alapjait és hozzákezdhettünk a fejlett szocializmus építéséhez. Az ehnúlt évek alatt tovább erősödött a munkáshatalom, jelentős mértékben kiszélesedett és ehnélyült a szocialista demokrácia ^ ezen belül a munkahelyi demokrácia - nagy ütemben fejlődtek társadalmunk termelő erői, tökéletesedtek szocialista termelési viszonyaink. A testvéri szocialista országok közösségének részeként, hazánkat is a társadalmi haladás, a kibontakozó tudományos-technikai forradalom kezdeti elemei, a technika, a technológia intenzív fejlődése jellemzi. Mindezeknek rhegfelelően nő a munkavédelem fejlesztésének jelentősége, objektív társadalmi szükségszerűsége. A munkvédelem a szocialista társadalom, a szocialista állam politikájának szerves része, életszínvonal-politikájának jellemzője. Nélkülözhetetlen alkotó eleme - történelmi elhivatottságuknál, a szocialista társadalomban elfoglalt helyüknél és szerepüknél fogva - a szakszervezetek tevékenységének.* A munkavédelem tehát elsődlegesen társadalompolitikai jelenség, követelmény-, intézményrendszer és tevékenység. Társadalmi haladásunk egészén belül, jelentős fejlődés jellemzi a munkavédelem terén elért eredményeket is. Az elmúlt esztendőkbén — az ágazatokon és az iparágakon belüli jelentős és figyelmet igénylő ingadozások ellenére — népgazdasági szinten, mind az üzemi balesetek (beleértve a halálos baleseteket is), mind a foglalkozási megbetegedések száma fokozatosan és tendenciáját tekintve egyenleteseri csökkent. Ez a viszonylagos fejlődés** jelentős mértékben a termelés műszaki, szervezési és személyi tényezői javulásának komplex hatására következett be. Jelentősen bővültek a munkavédelem eszközei: á műszaki-higiénés; a jogi- igazgatási, felügyeleti; a pszichológiai, pedagógiai eszközök tekintetében. Az egy-két évtizeddel korábbi, a munkavédelmet illető társadalmi szemléletet és felelősségérzetet messze túllialadta napjaink jellemző állapota. A nevelés, az ismeretközlés és a meggyőzés sokrétűbbé, hatékonyabbá válása nyomán, a jogi és az anyagi felelősség növekedése és hatása mellett, jelentősen fqlődött — ami a legjelentősebb tényezőként vehető számba — a vezetők és kollektívák erkölcsi felelősségérzete a munkavédelmi kötelezettségek következetes megtartása és megtartatása, a biztonságos, az egészséges munkakörülmények megteremtése és fenntartása vonatkozásában. A munkavédelmi kötelezettségek teljesítésének jogi szankciói kezdenek morális szankciókká válni, - valójában még csak kezdeti fokon ugyan, de - fokozatosan és szervesen beépülni a szocialista társadalmunk erkölcsi normái közé. Jellemzi ezt többek között, az önként vállalt társadalmi tevékenység kiszélesedése és hatékonyságának növekedése is. A munkavédelem terén folyó össztársadalmi tevékenység fejlődése, mind magasabb igényeket támaszt a munkavédelem elméleti kérdéseinek feldolgozásával, megválaszolásával és tanulmányozásával szemben. *Ezekkel az összefüggésekkel részletesen foglalkozOc a SZOT Munkavédelmi Továbbképző Intézet „Szakszervezeti ismeretek" studiuma. **A fejlődés viszonylagos voltát azért kell hangsúlyoznunk, mert mindaddig mg dolgozók - a statisztikai adatokban is kifejezett mértékben - megsérülhetnek és főként meghalhatnak, a javuló mutatókat is csak viszonylagosnak tekinthetjük.