Ipari szennyvíztisztítás [antikvár]

Részlet: 1. BEVEZETÉS Ismeretes, hogy Európa iparilag korán fejlődő országaiban az ipari szennyvizek tisztításának problémája is előbb jelentkezett, mint hazánkban. Az ipari fejlődés azonban nemcsak az ipari szennyvizek volumenét növelte. Az ipari centrumok kialakulása az emberek csoportosulását is jelentette és igy centralizáltan egy-egy területen az ipari szennyvizek mellett megjelent a nagy meny-nyiségü házi szennyvíz is. Az ipari fejlődés kezdeti szakaszaiban a szennyvizek megjelenése még nem jelentett komoly problémát, hiszen ezek mennyisége és a keletkezett szennyeződések mértéke még elenyészően kevés volt a rendelkezésre álló felszíni és felszín alatti tisztavizek mennyiségéhez viszonyítva. A további fejlődés azonban egyrészt egyre több tiszta vizet igényelt a lakosság és főként az ipar számára, másrészt ugrásszerűen növelte az ipar és lakosság által termelt szennyvizek mennyiségét. Európa fejlettebb országaiban a mult század végén, de még inkább a XX. század elején megbomlott az egyensúly és ez szükségszertien magával hozta a vízkészletekkel való gazdálkodás megvalósítását. Egyes helyeken ez helyhez kötötten megoldható volt, másutt (pl. a Ruhr vidéken) csak regionális megoldások vezettek eredményre. Az osztrák-magyar monarchia iparpolitikájának eredményeképpen hazánk a felszabadulás idején messze elmaradt ipari termelés vonalán Európa többi országához viszonyítva. így az ipari szennyvizek volumene is csekély volt, vízkészleteink messze felülmúlták azt. A felszabadulás után azonban a helyzet megváltozott. Uj ipari létesítmények nőttek ki a földből, előbb centralizáltan, egyes körzetekben, majd az iparilag addig elmaradt területek fejlesztése került sorra. Egyes területeken a tisztaviz-ipari szennyvíz egyensúly megbomlott, másutt még nem, de a vizkészletgazdálkodás problémája már napirendre került. Hazánk jelenleg már komoly ipari termelőkapacitással rendelkezik ugyan, de a hulladékvizek, ipari szennyvizek tisztítása nem fejlődött az iparral párhuzamosan, elmaradt tőle. Emellett az ipari létesítmények vízgazdálkodása sem mondható racionálisnak. Ezek felismerése vezetett oda, hogy az Országos Miiszaki Fejlesztési Bizottság tanulmányban dolgoztatta ki a távlati fejlesztés -lehetőségeit. A továbbiakban a tanulmányból közlünk adatokat. Az 1. táblázat hazánk vízigényeit foglalja össze, külön választva a települések és az ipar vízigényét, valamint a víznyerés forrásait is.