Kémia [antikvár]

Részlet a műből: I. BEVEZETÉS I. 1. Az anyag fogalma. A tudományok osztályozása. A kémia feladata, felosztása Az anyag tudatunktői függetlenül létező (objektív) valóság, amelynek létezé-zésről, sajátságairól, ezek változásairól érzékszerveink segítségével szerezhetünk tudomást, de egyszersmind az anyag létezése, sajátságai, ezek változásai, sőt ezeknek törvényszerűségei is függetlenek mindennemű észlelőtől. Az anyag létezési módja a mozgás. A tudományok tárgya a világ anyaga, ennek mozgása. A tudományok osztályozásának alapját a mozgás egyes alapformáinak viszonylagos önállósága képezheti. " A mozgás alapformái (az egyszerűbbtől a bonyolultabb, az alacsonyabb-rendűtől a magasabbrendü felé haladva; az utóbbiak az előzőeket feltételezik, mozzanatokként magukbanfoglalják, de azokra nem redukálhatók): A) az élettelen, világ mozgásfomái: a) mechanikai mozgás (viszonylag nagyméretű, un. makrotestek helyváltoztatása); b) fizikai mozgás (molekulák közötti folyamatok, termikus, optikai, mágneses és elektromos jelenségek); c) kémiai mozgás (atomok egyesülése, atomcsoportok bomlása 111. ezeken belüli átalakulások); d) mikrofizikai mozgás (atomok és atommagok belső szerkezetének változásai, korpuszkulák és erőterek ^"mezők kölcsönös átalakulása, sugárzások). B) Az élő anyaggal kapcsolatosan felléphet a) a biológiai mozgás (az élő anyag mozgása: az anyagcsere, az Ingerlékenység, a növekedés, a szaporodás, a halál jelenségei); b) a társadalmi mozgás (az emberek gazdasági, politikai, ideológiai tevékenysége). Az élettelen világ alapvető mozgásformáival (A) a történelmileg kialakult nevezéktan szerint két általános természettudomány foglalkozik, mégpedig az a), b) és d) alattiakkal a fizika, a c) alattiakkal a kémia. Az un. mikrofizika (atomfizika, kvantum-mechanika) fiatal tudomány (alig félévszázados), hovatartozása a fentiék szerint vitafható, inkább önálló tudomány, minthogy magasabbrendü mozgásforma a tárgya, mint az un. klasszikus fizikának (a és b). így a kémiának mint tudománynak a tárgya az atomok és molekulák, továbbá az ezekből felépített (makroszkopikus) testek olyan sajátságai, átalakulásai, egymással való reakciói, amelyek egyrészről az atomok kapcsolódásának, azaz a molekulaképződésnek, másrészt e kapcsolatok felbomlásának, átcsoportosulásának a következményei.