Matematikai statisztika [antikvár]

Az ipari gyakorlat, a műszaki tudományok, a fizika, kémia nagyon sok olyan mennyiséggel dolgozik, amelyet méréssel határoznak meg. A mérést - még ha nem is lépnek fel szisztematikus, torzító hatások - rendszerint számos véletlenszerűen ható tényező befolyásolja, s emiatt eredménye véletlen hibát tartalmaz; a mérés többszöri megismétlése általában más-más eredményre vezet. A mennyiség ismeretlen tényleges értékére tehát a mérési eredményből mint véletlen ingadozást mutató tapasztalati értékből kell következtetnünk. Vannak azonban "mennyiségek", amelyek természetüknél fogva ingadozóak. Ilyen pl. valamely textilüzemben egy adott gépen egy műszak alatti "fonalszakadások száma". Bármennyire stabilak is a gyártás körülményei, egyöntetű a fonal, ez a szám az egymás utáni napokon általában más-más érték lesz. Hasonlóképpen ingadozik valamely üzemrész napi termelése, áramfogyasztása, egy automatagépen gyártott alkatrészek valamely mérete stb. Az ilyen ingadozó mennyiségeket valószínűségi vagy véletlen változónak nevezzük.