Műszaki matematikai gyakorlatok A. IX. [antikvár]

ELŐSZÓ A SOROZATHOZ A műegyetemi oktatás és mérnöki továbbképzés évtizedek óta nehezen nélkülöz egy, a műszaki igényeknek megfelelő magyar matematikai példagyűjteményt. E hiányt felismerve, matematikai tanszékeink lelkes fiataljai az utolsó 2 — 3 évben több jegyzetet állítottak össze a matematikai gyakorlatok anyagából. Tovább enyhítette a hiányt Gjunter-Kuzmin időközben magyarul megjelent kiváló felsőbb matematikai példatára, bár ezt — magas színvonalára való tekintettel — elsősorban nem a műegyetemi, hanem a tudományegyetemi hallgatók részére adatta ki a Minisztérium. A probléma viszont teljes megoldást kívánt a hallgatóság és a kezdő tanszemélyzet létszámának nagymérvű megnövekedése miatt. Ez utóbbi körülmény azt az újabb igényt támasztotta egy leendő példatárral szemben, hogy az a feladatokon és végeredményeiken kívül még bő megoldási útmutatásokat is tartalmazzon. Ugyanakkor több matematikai értekezleten szorgalmazták, a legmeggyőzőbben dr. Alexits akadémikus professzor, hogy műszaki egyetemeinken alkalmazott műszaki matematikát oktassunk, és gyűjtsünk össze megfelelő műszaki, alkalmazott anyagot. A Minisztérium figyelmét ekkor felhívták néhány lelkes hallgató társaságában már korábban s hasonló szempontok szerint elindított gyűjtő munkámra. A Minisztérium azonnal felkarolta kezdeményezésemet, megbízott egy Műszaki Matematikai Gyakorlatok című példagyűjtemény terveinek, szerkesztési elveinek kidolgozásával, majd rövidesen a mű szerkesztésével — egyúttal biztosítva több matematikai tanszék néhány tapasztaltabb adjunktusának, illetve tanársegédének közreműködését. Meg kell jegyezni, hogy a munka megkezdése óta professzoraink tanácsai, a bírálatok, az oktatás legfrissebb tapasztalatai, a hazai tankönyvkiadás fejlődése, egyes új tankönyvek magasszínvonalú megvitatása, újabban megjelent külföldi, főleg szovjet szakkönyvek és példatárak stb. mind értékes segítséget nyújtottak munkánkhoz. Nevezetesen: célkitűzéseinket még világosabbá tették, a mű tervezetét igazították, kiegészítették, a műszaki alkalmazásokkal kapcsolatban kiemeltek bizonyos elvi vonatkozásokat, a szerkesztés (alább ismertetendő) elveinek korszerűségét aláhúzták, a nyomtatás, ábrázolás, kötés szempontjait kialakították stb. Sajnos, az első néhány füzetberí nem volt módunkban e tanulságokat ' maradéktalanul felhasználni. Munkánk A és B* része jórészt a matematikának a műszaki felsőoktatásban világszerte szokásossá vált fejezeteit tárgyalja, de a megszokott keretekhez képest egyeseket kibővítve, főleg a B részben, a klasszikus műszaki matematika érintett fejezeteit. A sorozat C része a modern műszaki matematika néhány olyan nagyjelentőségű fejezetébe nyújt bevezetést, amelyek bevonulása műszaki felsőoktatásunkba az utóbbi években megkezdődött. Munkánk első célja: a szokásos tananyaggal kapcsolatban mindazt előadni, aminek műszaki egyetemeinken a helyesen, korszerűen, a műszaki igényeknek megfelelően vezetett matematikai gyakorlatokon szerepelnie kell. Esti és levelező oktatásunkban idevágó füzeteink esetleg még szélesebb körű felhasználásra is kerülhetnek. - Munkánk második (de nem mellékes) célja: gyakorlati és műszaki anyagot nyújtani a különböző tagozatokon a felsőbb éves nappali és esti hallgatóság speciális matematikai oktatásához, a szakmérnöki továbbképző tanfolyamok és a Mérnöki Továbbképző Intézet rendszeres matematikai oktatásához, továbbá az igényesebb 'hallgatók, a fiatal matematikai és műszaki tanszemélyzet, a kutató és üzemi mérnökök és aspiránsok egyéni vagy csoportos továbbtanulásához. E példagyűjteménynél viszonylag újszerűnek mondható célkitűzések megvalósítása szintén újszerű^ szerkesztési elveket kívánt. Ennek megfelelően nem szorítkoztunk, mint a legtöbb példatár, csupán feladatok és végeredményeik közlésére. Ellenkezőleg, megkíséreltük fejezetről fejezetre végigvezetni a következő rendszert: a) elméleti összefoglaló; b) bő magyarázat kíséretében részletesen megoldott, kisszámú jellegzetes mintapélda; * A.sorozat köteteinek címjegyzékét lásd a 2. oldalon! 3-1