Műszaki mechanika I. [antikvár]

Történeti áttekintés 1. A tapasztalás szerint a mozgás minden anyag alapvető tulajdonsága. A mechanika keretében a filozófiai értelemben vett mozgás sokféle formája közül a mechanikai mozgás, vagyis a mozgásnak az a formája áll az érdeklődés középpontjában, amely az anyag, az anyagi testek helyváltoztatásában nyilvánul meg. A természetben lejátszódó mechanikai mozgások jelentős része az emberi érzékszervek által közvetlenül érzékelhető. Természetes tehát, hogy az ilyenfajta, kezdetben önkéntelen érzékelésekből már korán, sok ezer évvel ezelőtt rendszeres megfigyelés, majd fokozatosan tudatos kutatás alakult ki, különösen olyan mechanikai mozgások tekintetében, amelyek az emberi társadalom életében jelentős, nemegyszer döntő szerepet játszottak. Ennek a sok ezer éves szellemi tevékenységnek gyümölcse a mechanika tudománya, amelynek egyik ága, a kinematika a mechanikai mozgások leírásával foglalkozik, másik ága pedig, a dinamika azokat az okokat kutatja, amelyek az anyagi test mechanikai mozgását vagy - határesetben - nyugalmi állapotát, nyugvását előidézik. A dinamika feladatának e kettősségét tükrözi felbontása: a kinetika a mozgó, a statika a nyugvó anyagi testek dinamikája. Az alábbiak rövid, történeti áttekintést nyújtanak a mechanika tudományának fejlődéséről. 2. A mozgásoknak egyik csoportja, amely az ember érdeklődésének bizonyára már ősidők óta középpontjában állott, az égitestek mozgása. Az ember életét, a társadalom tevékenységét befolyásoló külső tényezők között jelentős szerepe van a nappal és az éjszaka szabályos váltakozásának, az évszakok törvényszerű ismétlődésének. A történelem előtti idők homályában ered az a felismerés, hogy a nappal és az éjszaka váltakozása a Nap járásával függ össze, valamint az a megfigyelés is, hogy különböző évszakokban más és más csillagzatok jelennek meg éjszaka a csillagos égbolton. Az ókori kultúrákban - a történelmi adatok tanúsága szerint - a csillagászat, amennyiben az égitestek mozgásának leírására, vagyis az égitestek kinematikájára vonatkozott, megérdemelte már a tudomány elnevezést, mert a megfigyeléseket rendszerbe foglalta, belőlük egyes törvényszerűségeket többé-kevésbé hűen kihámozott olyan mértékben, hogy az égitestek mozgását - bizonyos keretek között - évekre előre is tiszteletre méltó pontossággal tudta számítani.