Szervezéstan példatár II. [antikvár]

előszó Ebben a példatárban a Szervezéstan I. és III. jegyze- : tek (J19-463 és J19-464) egyes fejezeteinek elméleti anyagához kapcsolódó, azok gyakorlati alkalmazását bemutató esetpéldákat ismertetünk. Az esetpéldák tanulmányozása előtt feltétlenül szükségesnek tartjuk a hivatkozott jegyzetrészek alapos áttanulmányozását, mert a példákban alkalmazott módszerek általános elvei, lényege, alkalmazási területei, előnyei, hátrányai onnan ismerhetők meg. A példákban csak a megértéshez és a megoldási logikához feltétlenül szükséges ismeretekre tértünk ki, inkább utalásokkal. Igyekeztünk olyan példákat kiválogatni, amely az autógépész szakos üzemmérnökök jellegzetes munkaterületeit öleli fel a járműjavító üzemek üzemi folyamataiban. Az egyes esetpéldák ismertetésénél nem tartottuk célszerűnek minden esetben a teljes adathalmaz közlését, mert , az esetleg az áttekinthetőség rovására ment volna. Az egyes esetpéldák ismertetésénél szükségesnek tartottuk az egyes lépések kategórikus elhatárolását, hogy bemutassuk a szervezési vizsgálatok szigorú következetességét. Ezzel elérhető az, hogy a hallgatók áttanulmányozva az esetpéldákat automatikusan elsajátítsák azt a logikai menetet, amely gyakorlati munkájukban kényszerpályára tereli gondolkodásukat. Az esetpéldák után a példatár hallgatóink részére feladatokat is tartalmaz. Ezek alkalmat adnak a bemutatott módszerek készségszintű begyakorlására, valamint a módszerek tudatos alkalmazására. Az olyan esetpéldáknál, ahol a megoldás saját algoritmus szerint történhet, ill. a'probléma ismétlődési foka a gyakorlati életben magas, a megoldás folyamatábráját is mellékeltük. A folyamatábrákat a példatár végén mellékletként ta-sakolva helyeztük el, hogy kivehetők és a megoldás mellé tehetők legyenek, ezáltal az eset- és számpéldák logikai menete követhető legyen. A folyamatábrák a megadott feladatok, valamint a hallgatók gyakorlati munkájában felmerülő hasonló problémák, feladatok megoldásánál is célszerűen felhasználhatók.