Tűzvédelem [antikvár]

Tűzvédelem 1. TŰZVÉDELMI JOGSZABÁLY ISMERET, A TŰZVÉDELEM ALAPVETŐ JOGI SZABÁLYAI, FONTOSABB JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE 1.1. Tűzvédelmi feladatok teljesítésében résztvevők és a törvények Mielőtt a konkrét tűzvédelmi jogszabályokat vizsgálnánk, röviden tekintsük át azokat, akik a tűzvédelmi feladatokat ellátják, úgyis fogalmazhatnánk, akik a jogszabályokban előírt tűzvédelmi tevékenységet végzik. Általánosságban fogalmazva, ezek közzé soroljuk a magánszemélyeket, a jogi személyeket, a magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteit. így: belügyminiszter, országos katasztrófavédelmi főigazgató, megyei katasztrófavédelmi igazgató, önkormányzatok, hivatásos önkormányzati tűzoltóságok, létesítményi tűzoltóságok, önkéntes tűzoltóságok, tűzoltó egyesületek, tűzvédelmi szervezetek, önkormányzatok jegyzői (körjegyző), fővárosban a főjegyző, gazdasági szervezetek tűzvédelmi apparátusa, oktatási intézmények. A tűz elleni védelem jogszabályai, a teljesítésben résztvevők tevékenységét az általánostól a szükséges részletezésig kifejtik. Ezek közül a legfontosabb törvényekkel, illetve jogszabályokkal foglalkozunk. 1.1.1. Az 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságokról A törvényt az Országgyűlés 1996. április 23-i ülésén fogadta el. A törvény „legfontosabb" állásfoglalásait mutatjuk be a teljesség igénye nélkül. A Tvt. a tűz elleni védelem legfontosabb területeit veszi nagyító alá és határozza meg az ezeken a területeken végzendő feladatokat; a.) az első és legfontosabb elem, amire nagy hangsúlyt fektet, a tüzek megelőzése, megakadályozása, rögzítí a hatósági és szakhatósági jogosítványt és ehhez fűződő jogköröket; b.) amennyiben a fenti célkitűzés ellenére is tűz keletkezik, vagy olyan esemény, amely a tűzzel összefüggésben vagy anélkül történik, akkor a tűzoltás és műszaki mentés, megvalósulását, feltételeit határozza meg;