Tartók sztatikája I. [antikvár]

A tartók statikája a műszaki mechanikának az az ága, mely a kifejezetten terhek hordására szolgáló szerkezetek nyugalmi állapotban való viselkedését (alakváltozását és erőjátékát) vizsgálja. Közvetlen célja, hogy a tartószerkezetek tervezéséhez, ill. méretezéséhez, a meglevők ellenőrzéséhez adatokat szolgáltasson. E cél érdekében a mérnök igényeinek megfelelő módszereket és eljárásokat mutat be, melyekkel a tartószerkezetek vizsgálatához szükséges adatok a hatósági előírásokban megkövetelt pontossággal meghatározhatók.A tartók statikája feladatkörének megítélésénél és a mérnöki tudományok közötti helyének meghatározásánál szem előtt kell tartani azt, hogy a mérnöki tevékenység alapvető feladata nem öncélú statikai számítások végrehajtása, hanem a társadalom igényeinek megfelelő építmények létrehozása - azaz megtervezése és megvalósítása - és fenntartása. E feladat megoldásánál a mérnököt hivatása arra kötelezi, hogy az építmény, mely közreműködésével létrejön elégítse ki a társadalomnak az adott időpontban indokolt igényeit, vagyis felejen meg a rendeltetéséből származó józan követelményeknek (befogadó képesség, teherbírás, megvilágítás stb.), e követelményeket az előirányzott szolgálati idő alatt káros alakváltozás nélkül legyen képes elviselni; a társadalom anyagi erőinek minimális igénybevételével legyen létrehozható és fenntartható; mindemellett mint térben elhelyezkedő tárgy elégítse ki az általánosan elfogadott esztétikai követelményeket...