Tartók sztatikája III. [antikvár]

BEVEZETÉSA Tartók Sztatikája tárgy keretében a teherhordó szerkezetek nyugalmi állapotának (erőjáték, alakváltozások, elmozdulások) vizsgálatával foglalkozunk. Tanulmányaink első és második részében csak izotrop anyagú sikbeli rúdszerkezeteket elemeztünk. Sztatikailag határozott és határozatlan szerkezeteket vizsgáltunk meg, megoldásuk algoritmusait és számítástechnikáját tárgyaltuk, de mind g feltételeztük azt, hogy a szereplő sztatikai és kinematikai összefüggések lineárisak, a szuperpozíció elve fenntartás nélkül alkalmazható.Tanulmányaink e harmadik részében néhány, az eddigiekkel szemben valamivel bonyolultabb tartószerkezettel fogunk foglalkozni. Az anyag összeállításánál elsősorban az lebegett szemünk előtt, hogy az Összetettebb szerkezeteknél is minél inkább az összefüggések lényeges vonásait tárjuk fel, gondolatokat és módszereket adjunk más, kereteinkbe már be nem férő feladatok megoldásához is. Ezért nem vettünk fel az előadások anyagába sok fontos és érdekes szerkezet-fajtát, mert meggyőződésünk, hogy viszonylag nem túl szélesre tárt tematika alaposabb taglalásával tudunk hallgatóinknak mérnöki feladatuk eredményes gyakorlásához használható alapokat adni.A Tartók Sztatikája III. jegyzetben összefoglalt előadásaink döntően két szer kezetfajtával: a tartó rác sokkal és a függőhidakkal foglalkoznak. E két szerkezet tárgyalását azért állítottuk be a jóváhagyott reformtanterv alapján előadásainkba, mert a tartórácsokon a több sikbeii tartó térbeli együttműködését, a függőhidakon pedig az elsőrendű elmélet segítségével nem tárgyalható szerkezet sajátosságait látjuk jól bemutathatónak. A tartórácsokat előnyösen lehet, a rudszerkezetet kontinuummal helyettesitő modell alapján vizsgálni. Ezért is megragadtuk az alkalmat, hogy az anizotrop anyagú szerkezetek elemzésének néhány sajátosságát bemutassuk.A számítási módszerek és a szerkezet tulajdonságait leegyszerűsítve magába foglaló modell, a modellt leíró matematikai módszerek szoros összhangjának megteremtését kell a Tartók Sztatikája keretében megtanulni. Ezt szem előtt tartva, törekedtünk arra, hogy ahol indokolt, ott a számítás módját már az elektronikus számológépek egyre szélesebb körű elterjedését figyelembe véve állítsuk össze. De ugyanakkor nem győzzük eléggé hangsúlyozni azoknak az egyszerű eljárásoknak a fontosságát, amelyekkel rövid idő alatt lehet a szerkezet számításával kapcsolatos kiinduló adatokhoz jutni. Ennek érdekében a jegyzet Függeléke néhány olyan kiemelhető táblát tartalmaz, melyekkel a kézi számítás munkája megkönnyíthető.