101 [antikvár]

Az emberiség történetének legutolsó százötven esztendeje az ipari fejlődés és a technikai újítások jegyében telt el. Ezen a téren olyan méretű fejlődés következett be, amely külsőleg és belsőleg teljes egészében átalakította az emberiség életét. S ez az átalakítás nemcsak az élet külső megnyilvánulásaira, - közlekedésre, gépi termelésre, számos személyes kényelemre - hatott ki, hanem az emberiség egyetemének lelki kultúráját és gondolkodását is döntően befolyásolta. A szó mai értelmében vett gyáripar alapja arra a korra esik, amikor az emberiség a XIII. században komolyan használatba vette a kőszenet, mint tüzelőanyagot. A fejlődés eleinte lassú menetben haladt és a XVIII. századig nem évek s évtizedek, hanem valósággal csak évszázadok méretében követhető a haladás. A modern ipar tulajdonképpeni forradalmi lépése 1711-ben történt, amikor Newcomen megalkotta az első gőzgépet. Ezt már harminc évvel később követte az első olvasztókemence felállítása Angliában. 1785-ben Cartwright, ugyancsak angol mechanikus, új szövőgéppel forradalmasította a textilipart s alig huszonöt esztendővel később már megindul Fulton első gőzhajója a Hudson-öbölben. 1812-ben gyulladt ki az első villamos ívlámpa és húsz esztendővel később az első gőzvasút indult meg világhódító útjára.