Életünk és a víz [antikvár]

r Évmilliókon keresztül forrásaink, folyóink, tavaink és> óceánjaink vize mindig tiszta víz volt, amely üdítő és tisztító hatásával, „kincseivel" és élővilágával szolgálta az embert. A tengerek mérhetetlen vízfelületén tenyésző plankton, a helyhez kötött moszatok vagy a nyílsebesen úszó halak és emlősök, a víz fölött röpködő madarak egymást segítve, üldözve, táplálva vagy elpusztítva is egy kiegyensúlyozott élelmi láncot alkotnak. Az ember is e lánchoz tartozik. Élete elválaszthatatlanul a vízhez kötődik. Törzsfejlődésének aránylag rövid ideje alatt megtanulta e mérhetetlen kincsesbánya tengernyi gazdagságának a kihasználását. A mélyről is a felszínre hozta a vizek élőlényeinek ragyogó ékszereit, halakból, rákokból és kagylókból készítette el ételínyencségeit és már jó kétszáz éve elkezdte kihasználni mérhetetlen erejét is. A vizek legértékesebb ajándéka mégis a tiszta, üdítő ivóvíz, amely a növényi, állati és emberi szervezet számára az összes külső tényezők közül a legnagyobb jelentőségű. Az élőlények szervezetének fö alkotóeleme. A demográfiai robbanás és a XX. század második felének hihetetlen méretű ipari fejlődése azonban alaposan felborította az ember — környezet egyensúlyt. A világ népességnövekedése ma másodpercenként két fő körül, naponta 50 000 fölött van, évente jóval több mint 20 millió és egy emberöltő alatt pedig egy milliárd. A XXL században minden valószínűség szerint eléri a 30 milliárd főt. A világ összlakosságának szokatlanul gyorsütemű növekedése ismételten felveti az új táplálékforrások feltá-rásánák és kihasználásának a kérdését. A szakvélemé- /; ? I i ELŐSZÓ : ,¦ (