Szegedi Nyári Egyetem - Művelődéselmélet 1987 [antikvár]

A Csongrád Megyei Tanács, a TIT Megyei Elnöksége és a Nyári Egyetem intéző bizottsága nevében szeretettel köszöntöm Önöket a XVI. Művelődéselméleti Nyári Egyetem megnyitása alkalmából.Örömmel látom, hogy a sorokban többen ülnek olyanok, akik már sok éve látogatják tanfolyamainkat. Köszönöm, hogy bizalmat előlegeztek az előadógárda által garantált színvonalnak.Ebben az évben a hallgatók létszáma kevesebb a megszokottnál, pedig amikor a témát kiválasztottuk, azt hittük, hogy a kultúraelmélet, a gyakorló munka szempontjából az egyik legakutálisabb kérdésre szavaztunk. Most bennünk, házigazdákban, a tanfolyam szervezőiben van némi bizonytalanság: jól választottunk-e? De talán nem járok messze az igazságtól, ha a megcsappant érdeklődés okait a romló létviszonyokban, különösképpen a népművelők rossz anyagi helyzetében keresem.Magam mélyen meg vagyok győződve a téma időszerűségéről, de él bennem némi keserűség - enyhítem a szót - aggodalom is. Megpróbálom ezt pontosan kifejezni. Ha a közművelődés és innováció, vagy még általánosabban fogalmazok: társadalmunk műveltségi viszonyai és az innováció közötti összefüggésekre gondolok, óhatatlanul Ady szavai jutnak az eszembe:"Mi mindig mindenről elkésünk,mi biztosan messziről jövünk."