Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből 2010 [antikvár]

Részlet a könyvből: 150 éve, 1859. június 6-án született Bakonybánk községben Bánki Donát, az egyik legnagyobb magyar gépészmérnök, konstruktőr, egyetemi tanár, dékán, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A cikk Bánki Donátot, a kiváló tudóst, a zseniális gépkonstruktőrt, a kitűnő tanárt, a kiváló szakírót, a mintaszerű kollégát, a nemes lelkű embert mutatja be. Mérnöki és emberi kiválóságának elismeréseként több szakképesítési intézmény és a mai Óbudai Egyetem Gépészmérnöki Kara vette fel nevét. Az írás betekintést nyújt abba az eseménysorozatba is, melyet a Bánki Donát Emlékbizottság szervezett országszerte, emlékezve a nagy tudósra. BEVEZETÉS A világ mérnöktársadalma 2009-ben emlékezett meg Bánki Donát születésének 150. évfordulójáról. Az 1859. június 6-án született Bánki Donát korának egyik legnagyobb gépészmérnöke, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Budapesti Királyi József Műegyetem nemzetközi hírű professzora, a Gépészmérnöki Osztály dékánja is lett. Munkásságának, életművének bemutatására több kötet sem lenne elegendő. E cikk keretében arra vállalkozhatunk, hogy az életmű tömör összefoglalását követően a jubileumra alakult Bánki Donát Emlékbizottság által szervezett eseménysorozatról adjunk képet. BÁNKI DONÁT ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA Bánki Donát (Löwinger Donát) 1859. június 6-án született a Veszprém megyei Bakonybánk községben, dr. Löwinger Ignác községi körorvos és felesége, Salzer Betti negyedik gyermekeként. (Nevét egyetemista korában, 1879-ben változtatta Löwingerről Bánkira, és ez a névválasztás is jelzi kötődését szülőföldjéhez.) Az 1848-49-es szabadságharc kitörésekor apja fiatal házas volt, de azonnal jelentkezett a honvédhadseregbe, ahol főorvosként a fegyverletételig szolgált. Az egykori honvédorvos gyermekeit hazafias szellemben nevelte, és ez a nevelés Bánkira is egész életében hatással volt. Amikor a már sikeres mérnök és tanár számára a világszerte híres Zürichi