Textilipari számolóábrák [antikvár]

" ' f / • ¦ V' -i ^ !l^ .¦••riiliN'' 772 ELŐSZÓ A következőkben a textilipar, ezen belül a 'pamutipar köréből vett 83 számolóábrát nyujtunk át munkatársainknak, a textilipar dolgozóinak. Más iparágak területén a textiliparnál lényegesen nagyobb mértékben ismerték jel a gyakorlati munkában a számolóábrák alkalmazásával nyerhető előnyöket. és alkalmazzák azokat. Legutóbb a vasipari készülékek szerkesztéséhez adtak ki számolóábra gyűjteményt. (Sors László.) Figyelemmel kisérve az újabb textilipari irodalmat, tapasztalható, hogy a külföldi textilipar felismerte a számolóábrák használatának jelentőségét. A legtöbb ezek közül csak egyes kiragadott kérdéseket tárgyal, úgyhogy a számolóábrák alkalmazásának területe eddig még általában igen szűk térre korlátozódott. Ez a számolóábra gyűjtemény éppen azzal kíván a textilipar dolgozóinak segítségére lenni, hogy a rendelkezésre álló kereten belül a technológia fejezeteit rendszeresen tárgyalja és az egyes folyamatokat magasabb egységbe foglalva, számolóábrákkal segíti a gyakran előforduló számolási műveletek elvégzését. A gyűjtemény számolóábráinak megoszlása a következő: általános kérdések 4 db fonás (pamutfonás) 37 « szövés és előkészítés (ebből előkészítő U db) 37 « kikészítés 2 « általános gépészet 3 « TTT Wdb Hogy a kikészítés és általános gépészet ilyen kis számmal szerepel a számolóábra gyűjteményben, annak oka egyrészt, hogy a kikészi-tőben a számolóábrák iránti igény aránylag kisebb, másrészt pedig éppen a rendelkezésre álló korlátolt hely miatt a szerzők inkább a szorosan vett textilipari számolóábráknak adtak helyet a gyűjteményben. Bármennyire is égetők az általános gépészeti és energetikai számolóábrák a textilipari szakemberek számára, ezeknek közlését későbbre kellett halasztani. Ezek a gyűjteménybe pótlólag beilleszthetők. A szÁvmlóábra gyűjtemény semilyen szempontból sem tekinthető a számolóábra készítés tudományába való bevezetésnek. Azok hátsó oldalán közölt használati utasítások a számolóábra kezelését ismertetik, de nem nyújtanak felvilágosítást azok szerkesztésének módjáról. Akit a nomográfia érdekel, olvassa el a valamelyik közkézen forgó nomográfiai tankönyvet, vagy Hajtnássy Tibornak könyvét a •»Nomográfia textilipari alkalmazásról«. Bár általában a számolóábrák kezeléséhez nomográfiai ismere'ek nem okvetlenül szükségesek, mégis indokoltnak látszik, hogy a textilipari szakemberek a nomográfiát főbb vonalakban ismerjék. Mint mir azt a bevezetőben emiitettük, a gyűjteményben található számolóábrák általában a pamutipar körébe vágó számításokkal foglalkoznak. Nem várható, hogy az ipari üzemek sokféle gépére és munkafolyamatára egyaránt alkalmazhatók legyenek, mivel túl széles határok esetén a kis lépték miatt a számolóábrák leolvasása pontatlanná válnék. Ahol lehetséges volt, a számolóábrák egyes részeit erősebb nagyításban is megrajzoltuk, ennek ellenére elkerülhetetlen lesz, hogy a számolóábrákkal dolgozó szaktársak az alkalmazhatósági határokat esetleg kiterjesszék. Ezt bizonyos szűkebb határok között úgy tehetik meg, hogy a vonalakat és egyenletes skálát tovább folytatják. Aránylag könnyen elvégezhető ez a kiterjesztés akkor is, ha a skála logaritmikus. Négyzetes skálánál a kiterjesztés már sokkal nehezebb, azonban erre áltálában nem lesz szükség. Gélszerű az egyes lapokon az állandókat színes ceruzával bejelölni (pl. nyújtási állandók). Megjegyezzük, hogy az alkalmazott képleteknél gyakorlati mennyiségekkel számoltunk. A képletekben szereplő állandókat (c^ állandó) jelzéssel vettük figyelembe, természetesen az állandó értéke képletről képletre eltérő. Reméljük, hogy munkánkkal megfelelő segédeszközt adtunk textilipari dolgozó társaink kezébe, munkájuk megkönnyitésére. . , . , ; ' -i • j ' • I j : I I.' . mT .i 'ií .; ; ji.i 'j .'i'i! '¦ • ' A fonodái számolóábra-gyűjtemény a. Az általános textilipari kérdésekkel foglalkozó számoló-ábrák közül az elsővel a számozási rendszereknek egymásra való átszámítását végezzük el (A. 1.). Az alaphossz rendszerekből mind a deniert, mind pedig a grex rendszert számíthatjuk. Következő számolóábránkkal (A. 2.) a szakítóhosszt és jóságszámot határozzuk meg. Az A. 31. és A. 32. számolóábrákkal a keverékek ára állapítható meg két, illetve három komponens esetén. f. A fonás köréből vett számolóábrák közül általános fonás-technikai kérdésekkel foglalkoznak azok, amelyelckel a váltókerekek átszámítása végezhető a fonalfinomsági szám arányában (F. 1.) (pl. nyujtóváltókerekek), illetve fonalfinomsági szám gyökének arányában (F. 2.) (pl. sodróváItókerekek). Számolóábra segítségével végezzük a nyujtómű terhelésének felosztását és számítjuk hatályosságát (F. 3.). Ezt követi a grafikus fonóterv számolóábrája (F. 4.). (Megjegyzés : a grafikus fonóterv segédábrája az F. 84-bs számolóábra lapján található.) Az előfonodai számolóábrák közül kettő foglalkozik a verő-gépen történő megmunkálás intenzitásával (F. 11. és F. 12.). Az első Rakov képlete alapján (F. 11.), a második pedig a szokásos hosszegységre cso verés útján állapítja meg a megmunkálás intenzitását (F. 12.). Az előbbi számolóábra főleg akkor tesz jó szolgálatot, hogyha ugyanazt a megmunkálási intenzitást kívánjuk elérni különböző rendszerű vagy fordulatszámú gépeken való feldolgozásnál: az I, értékeknek egyenlősége ugyanis, dacára a különböző rendszerű vagy fordulatszámú gépeknek, azonos megmunkálási intenzitását jelenti, a második számolóábra viszont az eddig szokásos mérőszámot adja. A kártoló termelését mutató számolóábra (F. 21.) a leszedő-dob fordulatszáma alapján adja meg a kártoló termelését. A fésü-lési számnak bevezetését egyelőre nem tartottuk célszerűnek, első lépésben ajánlatosabbnak véltük a termelés meghatározását, a leszedődob fordulatszámának figyelembevételével. Következő számolóábránk a fésülést veszteséget adja (F. 31.). A nyújtó termelését, illetve szállítását a következő számoló-ábra (F. 41.) mutatja. A flyerfonás számolóábrái közül az első, különböző hatásfoknál adja meg a g/oó-t ismert képlet alapján (F. 51.). Következő összefoglaló tartalomjegyzéke számolóábránk ugyancsak (F. 52.) a g/oó kiszámítását teszi lehetővé angol számozási rendszerben (sodrat/coll), mert néhány hazai fonodánk az előfonodában még nem tért át az angol számozásról a metrikusra. A flyerfonodai nyújtással három számolóábra foglalkozik. Az elsővel (F. 53.) a nyújtást határozzuk meg. Célunk az, hogy a nyújtás mértékét a nyujtóműtől függően megfelelő határok között tudjuk tartani. A nyújtási állandót az első és hátulsó hengerátmérőkből és a fogaskerekekből következő számolóábrák segítségével (F. 54.) határozzuk meg. A nyujtókereket a njTijtási állandóból és a nyújtás nagyságából harmadik számolóábra (F. 55.) állapíthatjuk meg. F. 54. és F. 55. számolóábrák a gyűrűsfonodában is alkalmazhatók. Az F. 55. számolóábrán közölt számítás pl. gs^űrűsfonásra vonatkozik. A következő két számolóábránk az előfonodai sodrattal foglalkozik : az elso a sodrat meghatározására szolgál a sodrat-állandöból és a finomsági számból (F. 56.), a második segítségével a sodrókereket határozhatjuk meg a sodrási állandóból és a sod-ratból (F. 57.). Következő számolóábrák a flyergépek hatásfokának meghatározásával foglalkoznak. Megállapitjuk a futási időt (F. SS.), leszedési időt (F. 59.), majd a kettőből a leszedés miatti hatásfokot (F. 60.). Ezt követöleg meghatározzuk a fonalszakadás következtében előállott veszteségidőt (F. 61.) és a futási idő segítségével a futási hatásfokot (F. 62.). A két hatásfokból (futás és leszedési hatásfok) nyerjük az összhatásfokot (F. 63.). Az utóbbi számolóábrát (F. 63.) a gyűríísfonásnál is felhasználhatjuk, Gtjiírűsfonó számolóábrái közül az elsővel a g/oó-át állapítjuk meg különböző hatásfokoknál (F. 71.). Nyújtással foglalkozik ebben a csoportban a második számoló-ábra, itt a nyújtást határozzuk meg az clőfonal és végfonal finomsági számából (F. 72.). Mint már említettük, a nyújtási állandót és a nyujtóvállókereket a flyerfonásnál használt számolóábra segítségével állapítjuk meg (F. 54., F. 55.). Sodrattal foglalkozik a következő három számolóábra. Ezek közül az elsővel a sodratot állapítjuk meg, a sodratállandóból és a finomsági számból (F. 73.), a másodikkal a sodróváltókereket a sodrási állandóból és sodratból (F. 74.), a harmadikkal a finomabbratartást a sodrat függvényében (F. 75.).