Tűzcsóva a világűrben [antikvár]

Az ember napjainkban kitörni készül bolygójának ősi börtönéből. E könyv írásakor még "csupán" távolból irányított műszeres laboratóriumok jutottak el a Föld és Hold körüli térségbe, és ember alkotta három mesterséges bolygóval gyarapodott a Nap körül keringő égitestek száma, néhány éven belül azonban már maga az ember is minden bizonnyal kilép a Földet körülölelő légburok páncéljából, s maga keresi fel a Holdat és a szomszédos bolygókat. Szemünk láttára születik egy új tudományág, az űrhajózás. Ez a tudományág soha nem születhetett volna meg a rakéta nélkül. A rakéta, ez a furcsa, első pillantásra rendkívül egyszerűnek tűnő eszköz tette lehetővé, hogy mesterséges holdak induljanak útra Földünk körüli pályájukon. Rakéták hatoltak fel elsőnek több száz kilométeres magasságba a Föld légkörébe, rakéták hagyták el először a Föld légkörét és rakéták vitték a magasba a lunyikokat is. Ezekről a rakétákról, történetükről, egy-két érdekesebb műszaki részletükről, alkalmazásukról és jövőjükről szól ez a kis könyv.