Út- és vasútépítés II. [antikvár]

1. BEVEZETÉS A közlekedés - és ezen belül a vasúti közlekedés - a gazdasági életben alapvetően fontos szerepet tölt be. Ez a szerep fejlettebb társadalmakban még fokozottabb jelentőségű, minthogy a termelőmunka és a társadalmi munkamegosztás növekedésével a közletodés a gazdasági élet szükségszerű és.nélkülözhetetlen részévé válik. A vasúti közlekedés - mint a szárazföldi közlekedés egyik ágazata -személyeknek és áruknak olyan szabályszerűen ismétlődő, tömeges helyváltoztatása, amely a vasút sajátos műszaki eszközeinek (pálya, jármű, mozgatóerő) igénybevételével, a termelő munka révén valósul meg, A vasúti közlekedés megjelenése forradalmi változást jelentett a korábbi szárazföldi közlekedésben, a pálya-jármű kapcsolatában. A sínpálya és a mozgatóerővel rendelkff^ő gőzmozdony (Stephenson, 1814) találkozása megsokszorozta azokat az előnyöket, amelyekkel a sinpálya és a gőzgép külön-külön rendelkezett. A vasút esetében az acél sínpályán gördül az acél járműkerék, aminek következtében - az egyéb, kerelíekEn gördülő szárazföldi közlekedéshez képest - sokszorosan nagyobb felületi nyomások engedhetők meg, lényegesen lecsökkent értékű fajlagos menetellenállás mellett (1. táblázat). 1. táblázat Fajlagos menetellenállások értékei Fajlagos Pálya menetellenállás N/kN vasút (1435 mm nyomtávolság) 3-4 közút beton, aszfaltburkolat 10 - 25 kőburkolat 15 - 30 makadám burkolat 20 - 40