Útburkolatok [antikvár]

Ismertetésem célja, hogy rövid áttekintő képet nyújtsak munkahelyen működő kezdő úttechnikusok számára a különböző burkolatoknál felhasznált anyagokról, a beépítésre kerülő anyagok mennyiségi és minőségi adagolásáról és a burkolat előállításáról. Természetesen ezen rövid ismertetés keletében nem térhettem ki a tudományos vizsgálatok részletes ismertetésére, ezeket csak annyiban érintettem, hogy a burkolatok előállításának ismertetése érthető legyen. Remélem, hogy ezen ismertetésemmel megkönnyítem a kezdő úttechnikusok munkáját, megismertetem velük azon irányadó szempontokat, melyek az útburkolat építésénél felmerülnek. Az úthálózat az ország forgalmi, gazdasági, honvédelmi és kulturális szükségleteit elégíti ki, ezenkívül kapcsolatot létesít a szomszédos országokkal és szolgálja a nemzetközi forgalom érdekeit. A magyar utak rendeltetésük szerint három főcsoportra vannak osztva, elsőrendű, másodrendű, valamint harmadrendű utakra, és ennek megfelelően vannak számozva egy, kettő, illetőleg három számjegyű számokkal, ezenkívül különféle rendeltetésű bekötő- és állomásokhoz vezető utak vannak. Az elsőrendű utak hálózatába nagyforgalmú, nemzetközi jelentőséggel bíró utak, a másodrendű utak hálózatába a középforgalmú, országos jelentőséggel bíró utak, a harmadrendű utak hálózatába a kisforgalmú, helyi jelentőségű, egyes községek, tanyacsoportoknak egymás közötti forgalmának biztosítására, illetőleg a kiépített úthálózatba való bekapcsolására szolgáló utak tartoznak. Az első- és másodrendű közutak, jelentőségük és a forgalom nagyságától függően általában modern, állandó burkolatokkal, míg a harmadrendű közutak nagyrészt makadám kőpályával vannak kiépítve. A burkolat szélessége az első- és másodrendű közutakon 5 50-6.50 méter, míg a harmadrendű közutakon a kőpálya szélessége általában 3-4 méter között változik. A gépjárműforgalom növekedése a burkolatok rohamos fejlődését idézte elő.