Hulladékelhelyezés III. [antikvár]

7. FEJEZET A HULLADÉKLERAKÓBAN LEJÁTSZÓDÓ FOLYAMATOK Mint tudjuk, a lerakóba kerülő hulladék többnyire rendkívül heterogcn. ami fizikai cs kémiai crtclcmben is igaz (meret. alak. tömeg, ícrfogaisürüscg, összctctci, nedvességtartalom, rcakciókcpcsseg, stb.), cs cz a heterogén anyag a kiindulópontja annak a hosszú homogcni-zalódási foh amatnak. amelynek során az anyag mechanikai es fiziko-kemiat críeieinhen ts konszolidálódik. 7,1. A hulladék konszolidációja A mechanikai konszolidáció alapja a deponált hulladékok lőmörödese cs a különböző alkotórészek kemiai-hioiógiai lebomlásával rendszerint cg>Litljáró icrfogatcsökkcncs. Az USA 58 kommunálishulladék-lerakójánál vcgzetl megfigyelések azt mutatták, hogy 1,5-6.0 m-es színienként] rcitóllcsck esetén a téríbgaicsökkcnés. illcive a rciszinsüllvcdés két év alatt csetenkent elérte a 25%-oi is. az átlagos süllvcdcs i 1% volt (KISS. 1992. ). A konszolidáció már a lerakó építése során elkezdődik. A süllyedések időbeni alakulasára egy tipikus példát mutatnak be a 7.1-7.2. ábrák. A kezdeti időszakban az összenyomódás nagyon gyors {elsődleges konszolidáció) majd az üteme lassul (másodlagos konszolidáció). A xárhaló sülKcdcsck számítása a talajmechanikában használt bármely konszolidációs clmclcttel elvégezhető, a végeredmény azonban csak dur\a becsléskcnt kezelendő, mivel igen nehéz a süllyedésszámításhoz szükséges paraméterek meghatározása, s becslésükhöz még kevés lapaszlalati adat áll rendclkczcsre. A sülK cdesszamitashoz szükséges jellemző kompressziós index (C^.) és kuszas! index ((" énekeit tünteti fel a 7.L táblázat OWEIS-KHERA (1990.) mérései alapján: