Környezettechnikai kézikönyv [antikvár]

Előszó Napjaink központi kérdése a politikai rendszerváltás és a gazdasági nehézségeinkből való kilábalás perifériáján jelenik meg életünk minőségének, környezetünk állapotának kérdése. Pedig minden jövőnkért felelősséget érző ember tudja, hogy saját és gyermekeink jövője nem alakítható olymódon, hogy először kialakítjuk demokratikus társadalmunkat, megoldjuk gazdasági problémáinkat és ezek után megtisztítjuk környezetünket, megpróbálunk elfogadható életfeltételeket teremtem. A környezetkárosítás egyik jelentős forrása maga az emberi tevékenység. Ennek mértéke a technikai eszközök használatával megsokszorozódott ilyenformán az ipar, ill. az iparszerű tevékenység a környezetszennyezés fő okozójává lépett elő. Környezetünk védtlmének leghatékonyabb módja, ha a tevékenység végzésekor a technika minden lehetőségét felhasználva megakadályozzuk a környezet károsítását. A környezet megóvása érdekében alkalmazott technika az ún. környezettechnika tehát az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, a szolgáltatás, stb. területén a tevékenységgel szervesen összefüggő kérdés. A „Környezettechnikai kézikönyv" a felsorolt területeken dolgozó szakemberek számára készül, hogy a környezetkárosítás csökkentésének lehetőségeit, technikai és technológiai eszközeit, valamint ezek alkalmazásával összefüggő műszaki-ökonómiai számításokat foglalja össze. Ha reménykedhetünk egy boldogabb jövőben, úgy egy gazdasági fellendülésnek kell elkövetkeznie, ami azonban csak a környezetünk további terhelésének megakadályozásával mehet végbe. Meg vagyok győződve arról, hogy környezetünk védelmének leghatékonyabb módja, ha a technika nyújtotta lehetőségek széles körű felhasználásával akadályozzuk meg tevékenységeink környezetkárosító hatását. A környezettechnika tehát jövőnk szükségszerű lehetősége. A környezet védelmét a szennyezés keletkezése helyén, tehát általában a termelési folyamat során kell elkezdeni. Ugyanakkor a termelésben dolgozó szakemberek szakmai ismerete elsősorban természetesen a termelési folyamattal összefüggő, még akkor is, ha végzettségük szerint alkalmasak lehetnének ilyen feladatok elvégzésére is. A környezettechnikai ismeretek pótlására, az ilyen irányú tevékenységükhöz segítségre van szükség. Ezt i^ekszik (szándéka szerint) biztosítani a Környezettechnikai kézikönyv, melynek megalkotására és kiadására vállalkoztunk. A kézikönyv szakmai színvonalában, nyelvezetében, felépítésében a célhoz igazodóan összefüggéseket, adatokat, berendezéseket, jogszabályokat, számítási példákat tartalmaz rendszerezett, a mindennapos munkavégzéshez könnyen felhasználható formában. A kézikönyv az egyes kapcsolódó szakterületek részleteire a vonatkozó szakirodalmakat, hazai és külföldi szabványokat fejezetenként adja meg. A kézikönyv egyszerű használatát a részletes tárgymutató segíti elő. A kézikönyv tehát egyfelől ismereti alapját jelenti a környezetvédelemmel kapcsolatos tennivalóknak, másfelől elősegíti a szakterület specialistáival, ill. a hatósági tevékenységgel való szakszerű együttműködést. A kézikönyv a környezetszennyezés szokásos csoportosításának megfelelően tagozódik fejezetekre:. 1. A levegőszennyezés csökkentése. 2. A vízszennyezés csökkentése . 3. Települési szilárd hulladékok ártalmatlanítása. 4. Termelési hulladékok: 5. Zaj és rezgés elleni védelem. 6. Környezetvédelem az üzemi gyakorlatban. 7. Tárgymutató A kézikönyv egyes fejezeteit igyekeztünk közelítőleg azonos elvek szerint felépíteni: l.A szennyezés hatása. 2. A szennyezés során a környezetbe jutó anyagok és fontosabb (fizikai, kémiai, élettani, stb.) jellemzőik. 3. A szennyezés szabályozása (jogszabályok, szabványok, műszaki előírások, bírságolás, stb.). 4. A szennyezés csökkentésének technológiai lehetőségei. 5. A szennyezés csökkentésének technikai eszközei (működési elv, konstrukciós kialakítás, alkalmazás stb.). 6. A szennyezés mérése (mérési módszerek, eszközök, stb.). 7. Irodalomjegyzék (felhasznált és ajánlott irodalom). A kézikönyv fejezeti tagolódása, valamint az egyes fejezetek felépítése azonban csak irányelvként volt tekinthető. Nagy és nehéz feladatot jelentett a szerzők számára - éppen a környezetvédelem interdiszciplináris volta miatt - az irányelvként megfogalmazottak következetes megvalósítása. A könyv összeállításánál a legfőbb szempont a kézikönyv jelleg volt: a működési elvek, a magyarázatok egyszerű bemutatása érdekében sok ábrával, a számításokhoz, méretezéshez sok táblázattal, diagrammal. Mindezek ellenére a környezetvédelem sajátosan összetett, sokirányú szakmai, illetve tudományterületi kapcsolata miatt elkerülhetetlen volt a kézikönyveknél általában megszokott szöveges résznél nagyobb terjedelmű leíró részek közbeiktatása. A szerzők magas szintű szakmai tudása azonban garancia arra, hogy a kézikönyv a gyakorlat számára legfontosabb ismereteket fogja össze. A kézikönyvet azoknak ajánljuk, akik munkájuk során valamilyen hipcsolatba kerülnek a környezetvédelemmel: tervezőmérnököknek, technikusoknak, üzemeltető szakembereknek és az államigazgatásban dolgozó nem műszaki szakembereknek, de jól hasznosíthatják a kutatásban és oktatásban dolgozók is. A környezetvédelemben eredmény csak a közreműködők egységes, a különböző tudományterületek összehangolt, szakmailag magas színvonalú törekvése esetén születhet. A kézikönyvvel ehhez kívánunk szerény segítséget nyújtani. Budapest, 1990. november 16. Főszerkesztő