Nagy vízellátó rendszerek vízminőségi problémái [antikvár]

- 5 -1. BevezetésA vezetékes vízellátás hazánkban az utóbbi évtizedekben igen nagy mértékben fejlődött. 1950-ben a lakosság 22 %-a, 1982 végén 78 %-a volt vezetett vizzel ellátva. Bár a fejlődés üteme e téren csökken, még mindig jelentős feladatok állnak előttünk, hiszen a községek kb. felében /igaz, hogy a kis községekben/ még nincs vizmü.A mennyiségi fejlesztés természetes velejárója, hogy egyrészt olyan vízbázisokat is igénybe kell venni, amelyeket korábban mint nem kifogástalan minőségű vizet adókat nem használtak fel, másrészt a közeli viznyerő helyek elégtelen kapacitása esetén távolabbról kell a vizet hozni, igy egyre több helyen épül ki regionális vízellátó rendszer.Kifogástalan minőségű vizet adó vizbázis és nem tul nagy vízellátó rendszer esetén a hálózatba jutó ivóvíz utólagos minőségromlásával gyakorlatilag nem kell számolni. Minél nagyobb egy vízellátó rendszer, arjiál inkább szükség van közbenső tározókra, nyomásfokozókra stb.; távoli vizbázis esetén a szállítási idő elare nagy; mindez a hálózatban való tartózkodási ido növelésével jár.A víz nemcsak az emberi élet nélkülözhetetlen feltétele, hanem minden élethez szükséges; de fordítva is igaz a következtetés: ahol víz van, ott élet is van, így a vízben mint az élet elsődleges hordozójában - ha akarjuk, ha nem -mindenütt megjelennek az élőlények. Minél hosszabb a tartózkodási idő a hálózatban, annál inkább van lehetőség bizonyos organizmusok megtelepedésére és elszaporodására. A vízellátó rendszerek méretének növekedése ílymódon a másodlagos elszennyeződés lehetőségét is növeli.