Bővebb ismertető
Az ember legrégibb tevékenységének egyike a különféle tárgyak mozgatása. A tárgyak, anyagok mozgatása korábban a létfenntartás egyik alapja volt, ma pedig a korszerű termelési folyamat egyik lényeges része. A termelési folyamat technikájának fejlődésével, egyes részfolyamatok gépesítésével párhuzamosan fejlődött és fejlődik az anyagmozgatás technológiája is. Az anyagok mozgatásának első eszköze az emberi test volt. Az ember fizikai erejének határain belül sokféleképpen tudott és tud különféle anyagokat markolni, felszedni, hordozni, emelni, csúsztatni, szállítani, lerakni, stb. A fejlődés következő fokozata a segédeszközök használatát eredményezte, a technológiai /termék átalakítási/ és anyagmozgatási folyamatban egyaránt. A technológiai folyamat korszerűsítésének következő lépcsője a kisgépesítés. Az anyagmozgatási folyamatban is megjelentek az egyszerű gépek, amelyek a munkafolyamatoknak nemcsak a megkönnyítését, hanem a meggyorsítását is eredményezték. A gépesítés forradalmi korszakot jelentett a termelésben és az anyagmozgatásban egyaránt. A technológiai és anyagmozgatási folyamat legmunkaigényesebb részét gépi működtetésű berendezések kezdték végezni. A XL. század technikai fejlesztésének eredménye az automatizálás. Az automatizálás minőségileg különbözik a gépesítéstől, ugyanis az irányítást is gépek veszik át, az ember csupán az ellenőrzést végzi. A tárgyalt fejlődési fokozatok típusai ma is megtalálhatók a kézi anyagmozgatástól egészen az automatizált folyamatokig. A helyi körülmények, a termelés és tárolás technológiája és tömegszerűsége, a rendelkezésre álló anyagi eszközök, stb. döntik el, hogy a munkavégzés /a gépesítés/ melyik fokozatát alkalmazhatjuk. Az alapvető célkitűzés - a korszerű termelési, anyagmozgatási és tárolási technika alkalmazása - azonban mindenkor iránymutató a gépesítési fokozat megválasztásánál.