Szakmai fejlesztés 7. [antikvár]

Könyvünk szerzőjét nem kell bemutatni. Benedek István jól ismert pedagógiai szerző, aki könyveiben midig aktuális közoktatási, pedagógiai témát dolgoz fel, különös tekintettel a vezetéselméletre, a kollégiumi nevelésre, és szakértőként szakembere lett a külső ellenőrzésnek, a szakértői munkának is. Egyetemi képzésünkben a kezdetektől részt vesz, konzulensként vezeti csoportjait, sokan ismerik így személyesen is. E könyv megírásával nehéz feladatra vállalkozott. A képzés befejező szakaszához érkezve kellett feldolgoznia a szakmai fejlesztés feladatait, ahogyan ez képzésünkben szokás, „elvárás", annak elméleti alapjait és gyakorlatát. Gyakran kellett visszautalnia a megalapozó tárgy: A vezetés elmélete és gyakorlatában kifejtett ismeretekhez. A jogi, tanügyigazgatási, gazdasági témák után folytatnia kellett a belső tartalmi, nevelési-oktatási feladatokban jelentkező fejlesztő feladatok elemzését. Benedek István könyve első felében a szakmai fejlesztés két nagy területét mutatja be. Ezek: 1.) Az innováció a közoktatásban, az innováció sajátosságai, törvényszerűségei, azok a folyamatok, amelyek a változást gerjesztik, előreviszik, egyszerre adva lehetőséget, keretet és öngerjesztő motiválást a munkához, az intézmény vezetéséhez. 2.) A minőségbiztosítás, ez az új áramlat, amely egyaránt táplálkozik a múltból, legjobb hagyományainkból, és mindezt modernizálja, korszerűsíti az iparból átvett minőségfejlesztés pedagógiai alkalmazásával. A szerző jól ismeri e témák szakirodalmát, a legfrissebb kutatási eredményeket. Kitekintése tágas, és ért hozzá, hogyan kell ezeket feldolgozni, rendszerezni, szakmai útmutatóvá tenni. Ez a szakirodalom nyelvében is új, szokatlan, nehézkes, sok eddig ismeretlen fogalommal, amelyhez ugyan már szereztünk némi jártasságot a vezetéselméleti ismeretekkel, de megértése most sem könnyű. Benedek jól ismeri ezt a nyelvet és segítséget ad olvasói számára is. Könnyebb követni, vele együtt haladni a könyv második felét kitevő két fejezetben. A pedagógiai-szakmai szolgáltatás témája, ebben a szaktanácsadó és a szakértő munkája sajátosan magyar pedagógiai, közoktatás-politikai téma, jól ismert szituációkkal, konfliktusokkal. És ez érvényes a záró fejezetre is, amely a mérés, értékelés, minőségbiztosítás ismeretanyagában kalauzolja olvasóit. Ezekben a fejezetekben mutatja be a szerző, hogy az autonóm iskola a maga belső szakmai fejlesztési feladataihoz honnan és, hogyan kap segítséget, milyen eszközrendszer áll rendelkezésére ahhoz, hogy a fejlesztés eredményeit értékelni, mérni tudja.