Bővebb ismertető
A tűz és az ember kapcsolata a jégkorszakban kezdődött. Az ősember a tüzet, mint természeti jelenséget pusztító erejéről elemi csapásként (villámcsapás, erdőégés, földrengés) ismerte meg. A tűz jelentős szerepet játszott az emberré válásban, a civilizáció kialakulásában, fejlődésében. Évezredeken át tisztelet, imádat és babona vette körül. Arisztotelész a világ négy fő alkotóeleme közül a legfélelmetesebbnek nevezte.
Tulajdonságainak megismerése, tudatos felhasználása által nélkülözhetetlen lett az ember számára. Ennek ellenére azt tapasztalhatjuk, hogy a tűz hasznosságának felismerése, az ember szolgálatába való állítása nem szüntette meg a tűzveszély lehetőségét, a tűztől való félelem tényét, egyszóval a tűz elleni védekezés szükségességét.