Vas- és fémipar - Géprajz [antikvár]

BEVEZETÉS. r Az ember az őt körülvevő világot érzékszervei útján ismeri meg. Látás és tapintás útján veszünk tudomást a környező tárgyak alakjáról és terjedelméről. A mindennapi életben a leg-külöpfélébb tárgyakkal kerülünk kapcsolatba. Alakjuk oly sokféle, hogy mindegyiknek leírására külön fogalmakat nem használunk. Bármily bonyolult alakú testet elkészíthetünk azonban egyszerű és könnyen leírható tárgyakból. Gondoljunk pl. a kisgyermekek építő játékára, ebben kocka, hasáb, henger és kúpalakú építőelemek vannak, melyekből elég sokféle dolgot építhetünk, melyeknek alakja a felsoroltakéra már nem emlékeztet. így van ez a gépészetben is. A tárgyak nagy többsége elemi geometriai testekből, jó közelítéssel felépíthető. Ezért mielőtt tulajdonképpeni tárgyunkkal a géprajzzal foglalkoznánk, ismertetjük az elemi geometriai testeket. Ezzel azt akarjuk elérni, hogy a tanulók még a rajzokkal való megismerkedésük előtl bizonyos térszemléletre tegyenek szert A geometriai testeket határoló felületek fogalmával is meg kell ismertetnünk a tanulókat. Eniellett bizonyos rajzolási készséget is kell szerezniük és a rajzeszközök használatával is meg kell ismerkedniök. Ezért a tanítást két részre osztjuk. Az első részben a síkgeometriai alapfogalmakat és szerkesztéseket tárgyaljuk. Ez a tanulmány szolgál a háromszögekkel és körzővel való bánásmód elsajátítására. Utána iktattuk be az elemi geometriai testek ismertetését. Elképzelésünk szerint ezt a fejezetet úgy kell tanítani, hogy nagyméretű testekről szabadkézi látszati rajzokat kell készíttetni a tanulókkal. Emelteit papírból, fémből, fából vagy agyagból a tárgyalt testek kisméretű modelljeit is el kell készíttetni a tanulóval. Ezzel ^egyrészt látás és tapintás útján megismeri a testek jellegzetes sajátságait, fejleszti térszemléletét (a síkbeli rajzból .könnyebben tudja elképzelni a térbeli testet), másrészt kifejleszt bizonyos vázolási készséget, mely géprajzi felvételeknél nélkülözhetetlen.