Vas- és fémipari anyag- és gyártásismeret II. [antikvár]

I. FÉMEK ÖNTÉSE 1. Alapfogalmak Az előző tanévben az ipari nyersanyagok (vasfajták és egyéb fémek) előállításának keretében megismertük az öntöttvas gyártását, a legismertebb ömlesztőberendezést (kupolókemencét), annak felépítését, üzemét és karbantartását. A következőkben választ kapunk arra, hogy a kupolókemencéből — /agy esetenként más típusú ömlesztőkemencéből — lecsapolt folyékony fém további feldolgozása (öntése) előkészítő és gyártási műveleteket igényel. Az öntés technológiájának részletezése előtt ismerjük meg röviden a fémöntés történetét, fejlődésének fordulópontjait, napjainkban betöltött szerepét és alapanyagok szerinti felosztását. Egyes fémek kezdetleges öntési módját már az ókorban ismerték. Európában a vas és a réz öntése jelentősebben a XV. sz.-ban kezdett fejlődni. Az ágyúkhoz öntöttvas golyókat készítettek zárt homokformákban. Viaszminta kiolvasztásával ágyúkat, vastagfalú edényeket, kerékagyakat stb. gyártottak Később a bontakozó gépipar nagyarányú fejlődését is az öntészet tette lehetővé. 1827-ben alkalmazták az öntészetben első ízben a mintalapokat, míg az első leemelős formázógépet az 1855. évi párizsi világkiállításon mutatták be A világszerte meginduló hatalmas méretű technikai haladás a vasöntészet további fejlődésére is kihatással volt. A XIX. század végén a vasöntödék speciális jntvényeket készítő öntödékké különültek el. A XX. század elején az iparosítás még fokozottabb követelményeket támasz-.ott az öntvényekkel szemben. A tudományos kémiai, mechanikai és szövetszerkezeti vizsgálatok kifejlődése kedvezően befolyásolta az öntés technológiájának korszerűsödését is. A legutóbbi években az öntészet ugrásszerűen fejlődött. A gyakorlat által igazolt tudomány felderítette a jó minőségű öntvénygyártás alapjait, törvényeit és feltételeit. A XIX. században Magyarországon is a meginduló iparosodás kedvező hatással volt a hazai öntészetre. Diósgyőr vasiparának ősét, az Ómassai hánort, 1761-ben alapította Fassola Henrik egri lakatosmester. A fennmaradt öntött emléktáblák arról tanúskodnak, hogy a kohók olvasztott nyersanyagából közvetlenül öntöttek öntvényeket talajba formázott homokba. A későbbiek során épített Diósgyőri Vasgyár (ma Lenin Kohászati Művek) egyes gyártmányainak öntvényszükségletét az ott működő vasöntöde elégítette ki. Ma már több olyan öntöde üzemel, amely kiváló minőségű öntvényeivel hazánkon kívül is elismerést szerzett. Az öntés olyan alakítási művelet, amelynél a fémet (vagy más erre alkalmas anyagot) megömlesztjük és a készítendő öntvény alakjának megfelelő iregbe (formába) öntjük, ahol az megdermedve felveszi a kívánt alakot. .3