Bővebb ismertető
Bevezető
A munka, amely hazánkban mi :denrcinek joga és e-^yben kötelessége is, mind minősé-^ben, mind me ínyiségoen igen különböző követelményéket támaszt a különböző munkakörökben mai-kát végző dolgozókkal szemben. Ez a tény az alapja annak, hogy a munkával kapcsolatos jogok és kötelezettségek közt -akár a munkáltató, akár a dolgozó oldalárdűl nézzük - foglti-kozásoiként, minkakörönként jelentős különbségek vannak. Példaként elegendő itt a munkaidő, a pihenőidő és szabadság, a munkabér, a jóléti és kulturális szolgáltatások, a munkások biztonsága, egészségvédelmi, egészségügyi ellátása és a betegséggel kapcsolatos segélyezése terén fennálló - a munka jellegétől függő - különbségekre utalni,
A szocializmus sarkalatos elve: "Mindenki képességei szerint mindenkinek munkája szerint". Ezt az elvet csak az egyéni képességek és a foglalkozások, munkakörök különbségeinek figyelembe vételével lehet a gyakorlatban megvalósítani, A szocialista társadalmi viszonvok velejárója az"egyre nagyobb szakszerűségre való törekvés a társadalom szervezésének, irányításának minden ágáoan, A különbségek becslésszerü megítélése ma már nem kLelégitő. Ennek egyik jele: hogy - világszerte - a teljesitménynormák tudományos, a munka analízisén alapuló megállapítására törekszenek. Egyre inkább nélkülözhetetlen, hogy mind a dolgozó egyéni képessé _;eiröl, mind pedig a foglalkozásoknak, munkaköröknek a munkát végző dolgozoval szemben támasztott követelményeiről tudományos módszerekkel végzett viz.sgálatoKon alapuló adatok álljanak rendelkezésre.
Elméletileg igaz, hogy nincs két olyan dolgozó, akinek képességei teljesen azonosak és két mindenben azonös munkakör sincs. Ez a tétel végső fokon a képességek és a munkí^kö-rök egyenkénti vizsgálatának szükségességét bizonyltja. Azonban a mankát és körülmélyeit minden esetben, amikor az adott munkakörrel kapcsolatos döntések szükségesek /pl, a munkaalkalmasság elbírálása során/ tudományos módszerességgel es
¦3