Villamos Üzemmérnök 1975. április [antikvár]

Részlet:Május 9.1945. május 9-én 0 óra 50 perckor a fasiszta Németország aláírta a teljes kapitulációt. Azóta ezt a napot a Győzelem Napjaként ünnepeljük.Mit jelent nekünk, huszonéveseknek ez a nap? Mi, akik nem éltük át a háború elbeszélésekből élménnyé vált borzalmait, hogyan értékeljük e nap jelentőségét?Ha ezeket a szavakat hallom, hogy Győzelem Napja, azonnal egy általános iskolás kori élmény jut az eszembe. Olyan élmény, amit egész életemben nem fogok elfelejteni. Egy dokumentumfilmre emlékszem, amelyet azóta már számtalanszor láttam, de olyan megdöbbentő erővel nem hat rám soha, mint akkor. A film azokat a pillanatokat örökítette meg, amikor a Vörös téren a szovjet hadsereg katonái a fasisztáktól zsákmányolt zászlókat és harci jelvényeket a győzelem szimbólumaként a tér kövezetére dobták. A megrázó hatást a katonák arca tette rám. Általában mindegyik fiatal volt, de sugárzott róluk az erő, az elszántság. Az elszántság, amely a harcokban előre hajtotta őket a teljes győzelemig. Ugyanakkor az arcukra volt írva a megvetés, a végtelen undor is, amely akkor tör rá az emberre, ha egy férget tapos el.