Villamos Üzemmérnök 1976. március [antikvár]

Részlet: Nagy örömöt szereztek az újság olvasói a V.Ü.M. szerkesztőség Kérdőív Kiértékelő Külön Bizottságának /KKKB/. Az előbb említett jeles, de eredményeket felmutatni nem tudó bizottság lelkiismeretesen készült az olvasóktól visszaérkező kérdőívek fogadására. Rendszeresen mosdott, test- és tesztedzést végzett. Nap mint nap az izgalom pírjával az orcájukon rázták meg a kérdőívek számára kitett gyűjtőládát, amit minden lenézés nélkül kartondoboznak is nevezhetünk. Az egyik társ fogta a dobozt és megrázta, a másik kettő lélegzet-visszafojtva figyelte, hogy milyen neszek hangzanak ettől az inzultustól. Ez a zaj mechanikai hullámok formájában - a téridő kontinuum ismeretében - megrezegtetik a doboz falát, a doboz fala a levegőt, a levegő a fülünk dobhártyáját. Nem cifrázom tovább. NEM HALLATSZOTT SEMMI NESZ. Eltelt a vizsgák forró, majd langyos időszaka. A vizsgák zizegtetése és katarzisa után frissen jöttünk, és megnéztük a doboz tartalmát. Rendíthetetlen hitünkben NEM CSALÓDTUNK. Volt a dobozban három darab visszaérkezett kérdőív és egy levél. Ebből nem mutatható ki szignifikáns korreláció sem arról, hogy jó a lap, sem arról, hogy rossz. Nem tudtunk megállapítani semmit, de ez TELJESEN ÉRTHETŐ VOLT.