Vízellátás és csatornázás 2/I. [antikvár]

I. fejezet ALAPgQGALMAg, FEJLÖDÉSTORTÉNBT A csatornázás feladatköre, jeleatSsége és müvei A "Vízellátás és csatornázás" tantárgy jegyzetének első kötetében az ''Alapfogalmak, fejlődéstörténet" fejezet a csatornázás feladatkörét, jelentőségét és müveit a vízellátással együtt tárgyalja. Az ismétlések elkerülése érdekében a következők csak a csatornázás sajátos kérdéseivel foglalkoznak. Csatornázás alatt általában egy adott területről a káros vizek mesterséges elvezetését értik. Igy a belvízcsatornák a tavaszi hóolvadás és esőzések után a kötött talaj felett összegyűlt belvízborítást vezetik le a mezőgazdasági termőterületekről. A szennyvízcsatornák a házi és ipari szennyvizeket gyűjtik össze a települések belterületéről. A csapadékcsatornázás a beépített területre hullott csapadékvizek elvezetésére létesült zárt vezetékek és nyilt árkok rendszerét foglalja magába. A csapadékcsatornázás művei ezért szorosan kapcsolódnak a külterületek helyi vízkárelhárítását szolgáló müvekhez. A mélyen fekvő alföldi településeken a csapadékcsatornák a belvizcsatornázás rendszerének a belterületre való kiterjesztéseként foghauó fel. /Pl. Szeged./ A csatornázás megjelölést több értelemben használják. Csatornázott az a lakás, ahonnan az ott keletkező káros szennyvizek elvezetése megoldott. E szempontból a lakosság kényelme és kul-turigényeinek kielégitése a döntő tényező. Közömbös tehát az, hogy a csatorna-ellátás közcsatornázás, vagy házi szennyviztisz-titó berendezés utján biztosított. Csatornázott az a város, község. lakótelep, üdülőhely, ahol a település nagyobb részéről a szennyvizeket és a csapadékvizeket összefüggő csőhálózaton ke- , resztül vezetik el. Csatornával ellátottnak kell tehát teklptfteni ^ mindazt a területet, ahol aa utcák alatt szeanyviagyüjtő vezeté- | l; - 5 - f; I