I. Víztisztaságvédelmi konferencia [antikvár]

BEVEZETÉS, A KIS-BALATON VÉDŐRENDSZER KIALAKÍTÁSÁNAK ELŐZMÉNYEIA XX. század közepétől a Balaton vízminősége egyre gyorsuló ütemben romlott és az 1960-as, 70-es évektől kezdve még a laikusok számára is nyilvánvalóvá vált. A vízminőségromlás a túlzott algásodásban (planktonikus eutrofizációban) nyilvánult meg, ami a fokozott tápanyagterhelésre vezethető vissza. Az okok felderítésére világviszonylatban is egyedülálló mérési program kezdődött, melynek eredményei alapján megállapították, hogy a Balaton vízutánpótlásának kb. 45 %-át szállító Zalával a tápanyagterhelés mintegy fele jutott a Keszthelyi-öbölbe, ami a Balaton felületének 6,5%-a, térfogatának 4,3%-a, így a vízminőségromlás ebben a térségben a legszembetűnőbb. A Zala tápanyagterhelése számlázási helyének feltárását is elvégeztük. Ez alapvető fontosságú volt ahhoz, hogy meghatározzuk: milyen intézkedéseket szükséges tenni annak érdekében, hogy a Zalával a Balatonba jutó tápanyagok mennyiségét minimalizáljuk. A mérési eredmények azt igazolták, hogy a Zala vízgyűjtőjéről származó nitrogén-terhelés mintegy 2/3-a, a foszfor-terhelés fele-kétharmada diffúz eredetű, így a keletkezés helyén hagyományos szennyvíztisztítási módszerekkel nem tartható vissza (JOÓ-LOTZ, 1980.). E célra az adott körülmények között legmegfelelőbbnek, gyorsan, relatíve kis költséggel megvalósíthatónak a torkolat közelében a hajdani KisBalaton "visszaállítása" látszott, ami a biológiai törvényszerűségek tudatos alkalmazásával, az eutrofizációs folyamatoknak mintegy a Balaton elé helyezésével, a tápanyagok jelentős részének visszatartására ad lehetőséget (JOÓ-LOTZ, 1980., LOTZ, 1986.). A KBVR relatíve olcsó és gyors kialakítására a térség történelmi és geológiai múltjának ismerete nyújtott módot:A múlt szd. közepéig a mai alsó Zala-völgyben a folyónak gyakorlatilag nem volt medre ...eltűnt a láp alatt...". 1873-ban készült térképen látható, hogy a terület legnagyobb részét erdőmentes mocsár borította, a legmélyebb fekvésű térség - gyakorlatilag a ma nádasokkal borított rész - a Balaton nyíltvizű, sekély, növénymentes öble volt. Jellegében a mai Keszthelyi-öbölhöz hasonlított, 2-2,5 m körüli átlagmélységgel.