Területi (nem pontszerű) szennyezés és felszíni bemosódás [antikvár]

ELŐSZÓ A korszerű vízminőség-szabályozási tevékenység feladatai között napjainkban egyre hangsúlyozóttabb szerepet kap a területi /nem-pontszerü/ szennyezések távoltartása befogadó vizeinktől. Ez a kérdés azért Is jelentős, mert az ilyen szennyezés mennyiségi meghatározása, a nem-pontszerü forrásokból származó szennyezőanyag terhelések mérése rendkivül munkaigényes és számitása sokszor átfogó interdiszciplináris jellegű módszerek alkalmazását teszi szükségessé. A vizminőségvédelem korszerű módszereinek bevezetése a rendszerszemléleten alapuló vizminőség-szabályozási tevékenység kialakitása világszerte ráirényitotta a szakemberek figyelmét a nem-pontszerü szennyezőhatások vizsgálatának szükségességé re . A kiadvány kiemelten a felszini bemosódás jelenségéhez kapcsolódó területi szennyezések meghatározására, számitására jelenleg rendelkezésre álló hazai és külföldi módszereket, e-redményeket értékeli a gyakorlati alkalmazhatóság szBmszögéből. Az egyszerű becslési és számitási módszerektől az összetett modell-rendszerig bezárólag összefoglalja, elemzi a jelerlegi ismeretanyagot, értékeli az egyes módszerek előnyös, vagy hátrányos tulajdonságait, adatigényét. A nem-pontszerü szennyezések hatásának feltárására a gyakorlatban végrehajtott átfogó vizsgálatok eredményeit az anyag esettanulmányok keretében is-» merteti. Helyszini vizsgálati programok tervezését és végrehajtását a kiadvány irányelvek kialakitásával, továbbá a szükséges számitások elvégzésére vonatkozó gyakorlati tanácsok közreadásával kivánja elősegiteni. A Szerkesztő