Vizek, vízgyűjtők és a táji teljesítőképesség [antikvár]

ELŐSZÓ Ez a tájékozbabó összeállítás sajátos szempontból, a táj mint ökológiai egység szempontjából igyekszik bemutatni a víz és más fontosabb tájalkotó elemek összefüggését, kölcsönhatását. Első részében azokat a legfontosabb jellemzőket foglalja össze, amelyek a vizet mint megújuló készletet, emyagi, élettani és geomorfológiai vonatkozásban jellemzik. Teszt ezt a^érfc, hogy megfelelően érzékeltesse a víz jelentőségét és szerepét a táj teljesítőképességének növelésében. Jelentős ugyanis az eltérés a vízháztartáis szabályozásának az eszközében, módozataiban, nemcsak aszerint, bogy milyen klimatikus és egyéb természeti adottságok között kell a táji teljesítőképesség növelését megteremteni, banem aszerint is, hogy a termelő tájat, ezen belül elsődlegesen mezőgazdasági vagy erdőgsLzdasági, vagy éppen - bányászati - kitermelő jellegű tájat érint-e a tervezett fejlesztés. Tovább bonyolódik a probléma ott, abol nagy a lakóvagy ipartelepülések területi aránya, a termeléssel szemben az embert rekreáció, a szabad idő hsisznos eltöltése, vagy a civilizációs terhelés ellensúlyozása a fejlesztés súlyterülete. Még részletesebb ismereteket és finomabb érzékelést feltételez az az eset,amikor a természetes szabályozó mechanizmusok erősítése illetőleg összehangolása a technikai berendezettséggel kivánja meg a legerőteljesebb beavatkozást. Hasonló a helyzet a természetes higiéné hatékonyságának a fenntartása vagy felerősítése terén is. Mindezeknél a víznek központi a szerepe, de rendkívül sokoldalú alkalmazhatósága folytán, egészen eltérő módszerekkel, súlyozással. Ahhoz, bogy ezt a természetes integráló