A Görgey-kérdés története I. [antikvár]

ELŐSZÓ A Görgey-kérdés történetének első nyolcvanhat esztendejét már több mint egy fél évszázaddal ezelőtt megpróbáltam nyomon követni. Könyvem, amely 1936 tavaszán látott napvilágot, tulajdonképpen egyetemi doktori értekezésnek készült, de az Egyetemi Nyomda elvállalta kiadását, és így rendes könyvárusi forgalomba kerülhetett.^ Azóta hosszú idő telt el, sok minden történt. A magyar szabadságharc történetéről sok újabb adat és vélemény látott napvilágot. S bár a vélemények nemegyszer viselték magukon újabb politikai torzulások nyomait, a valóban szakmai adatközlések, forráskiadások, feldolgozások eredményeként ma a történtekről kétségtelenül bővebb és alaposabb ismeretekkel rendelkezünk, mint annakidején. Egykori könyvem fő konklúziói azonban - nézetem szerint -alapjában véve ma is megállják helyüket. Az egyik mindjárt az, hogy Görgey Artúr a magyar szabadságharcnak nem árulója, hanem kitűnő és a hazájához mindvégig hű hadvezére volt. Őszinte hazafi, kivételes katonai tehetség, rendkívüh személyiség volt. Nem politikusi alkat. Elsősorban a hadsereg problémái érdekelték. Politikával — vonakodva — csak akkor foglalkozott, amikor a hadi helyzet szempontjából hibásnak találta a politikai vezetés egyes lépéseit, és azokat utólag, elkésve, sikertelenül próbálta korrigálni, anélkül hogy megkísérelte volna a politikai vezetést egy határozott ellenkoncepció jegyében magához ragadni. Másik ilyen konklúziója a könyvnek az volt, hogy 1848/49, a magyar forradalom és szabadságharc nagy történelmi fordulóját, a maga bonyolult összefüggéseivel, amelyek közt meghatározó szerepe volt a nemzetközi politikai erőviszonyoknak, képtelenség valami olyan kezdetleges mitológiává torzítani, amelyben a magyar vezetők mint a gonosz és a jó megszemélyesítői küzdenek egymással, mmtha alapvetően e párharcon múlt volna a küzdelem sorsa, és mintha az egyik - bármelyik - érdemeinek elismerése megkövetelné a másik lebecsülését és elítélését. Kossuth történelmi jelentősége semmivel nem lesz kisebb attól, ha kitűnő katonának és jó hazafinak tekintjük Görgeyt, akinek tehetségéről annakidején ő maga - több ízben is - oly őszinte elismeréssel nyilatkozott. A magyar történelem - és általában a történelem - folyamata