A hazáért és egymásért [antikvár]

ELOSZOA március 15-i és az augusztus 20-i nemzeti ünnepeknek dualizmus kori sajtóbeli emlékezettörténetét feltáró kutatás a következő, 1877 és 1879 közötti esztendők évfordulós megemlékezéseit tekinti át. Az ezt megelőző, 1876-ig terjedő feltárás kimutatta, hogy közvetlenül az 1867. évi kiegyezés után, a szabadságát részben visszanyerő magyar államban a függetlenséget hordozó nemzeti ünneplések körüli visszafogottság csak fokozatosan oldódott, s ennek mértékét a modern államszervezet kiépülése és megerősödése szabta meg.Az 1870-es évek közepétől, végétől rajzolódott ki az a liberális szemléletű vezetői réteg, amely hatalomra kerülve képes volt megszilárdítani az új államrendet s a társadalmi és gazdasági viszonyokat. A monarchikus keretek közé kerülő kormányerők törekvései részben tartalmazták a függetlenséget jelentő elképzeléseket, amely egyiittal elfogadhatóvá tette a kormányzást az általában függetlenségpárti társadalom választópolgárai, a közvélemény számára, s egyre nyíltabbá váltak a nemzeti megemlékezések. Az eddigi kutatási eredmények azonban lehetővé tették a két történeti évforduló kultusza alakulásának felvázolását, valamint a hasonló elemek kimutatását. A kötet bevezető tanulmánya a Szent István emléknapját és az 1848-as forradalom évfordulóját történeti fejlődésében és összefüggéseiben mutatja be 1876-ig. Ezt az 1877-1879-es évek ünneptörténeti elemzései követik.A forrásokat a korabeli sajtótudósítások jelentették. A vizsgálatba vont politikai sajtót a Pesti Napló, A Hon és az Egyetértés képezték, illetve a kulttira területéről a Fővárosi Lapok és a Vasárnapi Újság közművelődési lapok szemlézése is megtörtént. A keresett közlemények jobbára a két nevezetes történelmi eseményhez tartozó hónapban, márciusban és augusztusban jelentek meg.Az összegyűjtött sajtóforrásokból megelevenednek a dualizmus kori események izgalmas és háttérben megbúvó részletei az érdeklődők számára.2021. szeptember havábanA szerző