kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Bálint Lajos - A jövő évtized regénye [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/560/2073560.jpg "Bálint Lajos - A jövő évtized regénye [antikvár]")
A jövő évtized regénye [antikvár]
Bálint Lajos, Cecily Corbett-Fischer, Dr. Décsi Imre, Dr. Detre László, Dr. Fülöp Zsigmond, Dr. Grünbaum Ernő, Dr. Hültl Hümér, Dr. Kemény István, Dr. Kövesi Géza, Dr. Mező Ferenc, Dr. Péterfi Tibor, E. E. Fournier d'Albe, Edward R. Armstrong, Feleky Géza, Ferdinand Gruber, Fodor Miklós, Fritz Opel, Gergely Lajos, Hantos Elemér, Hevesi Sándor, Ignotus, Iványi-Grünwald Béla, Joseph Caillaux, Kaufmann Oszkár, Kovrig Béla, Kresz Károly, Ligeti Pál, Louis Blériot, Lovik Károly, Marczali Henrik, Molnár Farkas, Molnár Jenő, Móra Ferenc, Normann Angell, Owen Young, Őszi Kornél, Pásztor Mihály, Prof. Dr. Carl Oppenheimer, Relle Pál, Scherz József, Siklós Albert, Sir Hugo Hirst, Tóvárosi Fischer Emil, Victor Margueritte, Yves le Trocqueur, Zsolt Béla
Valamikor évezredek, majd évszázadok múlása jelentett új korszakot. Ma azonban olyan rohanó a tudás és technika haladása, hogy egy-egy évtized is új megismerések és történések korszaka lehet. Bízvást nevezhetjük például az elmúlt utolsó két évtized közül az elsőt (a háború és forradalmak borzalmán túl) a repülés, a másodikat, a rádió korszakának.
Vajjon mit hozhat az 1930-al útnak induló évtized?
Erre próbálnak felelni a könyv írói...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
6480 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Valamikor évezredek, majd évszázadok múlása jelentett új korszakot. Ma azonban olyan rohanó a tudás és technika haladása, hogy egy-egy évtized is új megismerések és történések korszaka lehet. Bízvást nevezhetjük például az elmúlt utolsó két évtized közül az elsőt (a háború és forradalmak borzalmán túl) a repülés, a másodikat, a rádió korszakának.
Vajjon mit hozhat az 1930-al útnak induló évtized?
Erre próbálnak felelni a könyv írói...
Termékadatok
Cím: A jövő évtized regénye [antikvár]
Szerző:
Bálint Lajos
,
Cecily Corbett-Fischer
,
Dr. Décsi Imre
,
Dr. Detre László
,
Dr. Fülöp Zsigmond
,
Dr. Grünbaum Ernő
,
Dr. Hültl Hümér
,
Dr. Kemény István
,
Dr. Kövesi Géza
,
Dr. Mező Ferenc
,
Dr. Péterfi Tibor
,
E. E. Fournier d'Albe
,
Edward R. Armstrong
,
Feleky Géza
,
Ferdinand Gruber
,
Fodor Miklós
,
Fritz Opel
,
Gergely Lajos
,
Hantos Elemér
,
Hevesi Sándor
,
Ignotus
,
Iványi-Grünwald Béla
,
Joseph Caillaux
,
Kaufmann Oszkár
,
Kovrig Béla
,
Kresz Károly
,
Ligeti Pál
,
Louis Blériot
,
Lovik Károly
,
Marczali Henrik
,
Molnár Farkas
,
Molnár Jenő
,
Móra Ferenc
,
Normann Angell
,
Owen Young
,
Őszi Kornél
,
Pásztor Mihály
,
Prof. Dr. Carl Oppenheimer
,
Relle Pál
,
Scherz József
,
Siklós Albert
,
Sir Hugo Hirst
,
Tóvárosi Fischer Emil
,
Victor Margueritte
,
Yves le Trocqueur
Zsolt Béla
Kiadó: Magyar Hirlap
Kötés: Könyvkötői vászonkötés
Méret: 130 mm x 180 mm
Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.)
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............