kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Bálint Lajos - A jövő évtized regénye [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/12/4347012.jpg "Bálint Lajos - A jövő évtized regénye [antikvár]")
A jövő évtized regénye [antikvár]
Bálint Lajos, Bleier Mór, Cecily Corbett-Fischer, Dr. Décsi Imre, Dr. Detre László, Dr. Fülöp Zsigmond, Dr. Kemény István, Dr. Mező Ferenc, Dr. Péterfi Tibor, E. E. Fournier d'Albe, Edward R. Armstrong, Feleky Géza, Fodor Miklós, Fritz Opel, Gergely Lajos, Hantos Elemér, Hevesi Sándor, Ignotus, Iványi-Grünwald Béla, Joseph Caillaux, Kaufmann Oszkár, Kovrig Béla, Kresz Károly, Ligeti Pál, Louis Blériot, Lovik Károly, Marczali Henrik, Molnár Farkas, Molnár Jenő, Móra Ferenc, Normann Angell, Pásztor Mihály, Prof. Dr. Carl Oppenheimer, Relle Pál, Siklós Albert, Sir Hugo Hirst, Victor Marqueritte, Yves le Trocqueur, Zsolt Béla
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
5980 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: A jövő évtized regénye [antikvár]
Szerző:
Bálint Lajos
,
Bleier Mór
,
Cecily Corbett-Fischer
,
Dr. Décsi Imre
,
Dr. Detre László
,
Dr. Fülöp Zsigmond
,
Dr. Kemény István
,
Dr. Mező Ferenc
,
Dr. Péterfi Tibor
,
E. E. Fournier d'Albe
,
Edward R. Armstrong
,
Feleky Géza
,
Fodor Miklós
,
Fritz Opel
,
Gergely Lajos
,
Hantos Elemér
,
Hevesi Sándor
,
Ignotus
,
Iványi-Grünwald Béla
,
Joseph Caillaux
,
Kaufmann Oszkár
,
Kovrig Béla
,
Kresz Károly
,
Ligeti Pál
,
Louis Blériot
,
Lovik Károly
,
Marczali Henrik
,
Molnár Farkas
,
Molnár Jenő
,
Móra Ferenc
,
Normann Angell
,
Pásztor Mihály
,
Prof. Dr. Carl Oppenheimer
,
Relle Pál
,
Siklós Albert
,
Sir Hugo Hirst
,
Victor Marqueritte
,
Yves le Trocqueur
Zsolt Béla
Kiadó: Magyar Hirlap
Kötés: Könyvkötői papírkötés
Méret: 130 mm x 180 mm
Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.)
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............