A katalogizálási szabályok nemzetközi egysége felé [antikvár]

A katalogizálási szabályok problémája, különösen a második világháború befejezése óta, egyre növekvő mértékben foglalkoztatja a katalogizálási szakembereket még abban az esetben is, ha hazájukban éppen nem foglalkoznak a szabályok átdolgozásával. A katalogizálási szabályok revíziója nálunk 1952-ben, a címleírási szabvány megjelenésével, egyelőre lezárult, a revízió problémája mégsem kerülhet le teljesen a napirendről, egyrészt azért, mert nincs az a jó megoldás, amelynél jobbat ne lehetne keresni, másrészt mivel a kategorizálás nemzetközi egységesítésének gondolata az IFLA (International Federation of Library Associations) 1954-es határozata óta újból előtérbe került, ami szintén nem lehet számunkra közömbös.E tanulmánynak nem feladata, hogy az összes katalogizálási szabályzatokkal kapcsolatos munkákat nemzetenként számbavegye és összehasonlítsa. Célja csak annyi, hogy képet adjon azokról a legfontosabb irányzatokról, amelyek a most folyó revíziós munkákkal kapcsolatban jelentkeznek és ismertesse a törekvéseket , amelyeket az IFLA a katalogizálás nemzetközi egysége érdekében kifejt. A mai problémák megértéséhez azonban nélkülözhetetlen, hogy az olvasó a kérdéseket fejlődésükben lássa. Ezért adtam meg minden irányzattal kapcsolatban a katalogizálási szabályzatok problematikájának, a szabályzatok kialakulásának rövid történeté is, beállítva a társadalom fejlődésének egészébe. Ez a dialektikus módszer arra a következtetésre vezet, hogy az állományfeltárás problémájának megoldása mindig az adott társadalmi rendszer minőségétől és fejlettségi fokától függ.